Kérdezz! válaszolunk. » Otthon & Iroda » Takarítás, tisztítás
Szagtalanításra több módszert is tudok Neked ajánlani, ám azt tanácsolom, hogy első körben próbálkozz az "enyhébb beavatkozással": próbáld jól pezsgő szódavízzel leönteni a szandált, ez eltávolítja a foltot és a szagot is enyhíti.
Ha ez sem vált be, önts egy kis ecetet a foltra, és ruhával törölgesd át. Ez után tegyél még egy pár csepp ecetet a problémás részre, és rakd ki száradni a napra a szandált!
Ha még mindig szagot érzel, próválkozz a bóraxxal! Ez az erős szer biztos hatásos lesz! Nedvesítsd be a foltot, és dörzsöld be egy kis bóraxxal. Száradás után alaposan söpörd le/porszívozd ki a port a szandálról!
A kérdés eldöntéséhez több tényezőt érdemes összehasonlítani:
- használatkor felmerülő környezetterhelés (azaz víz- és
energiaigény, mosogatószer-használat) - ez egyben a költségeket is jelenti
- eredmény (mennyire lesz tiszta az edény)
- a gyártáskor és hulladékká váláskor felmerülő környezetterhelés (a
mosogatógép esetében) időigény
Az interneten a témában egy komoly tanulmányt, a Bonni Egyetem kutatását találtuk. A kutatás keretében 7 európai ország 113 lakosának kézi mosogatási
szokását vizsgálták, ezt hasonlították össze a leghatékonyabb (A/A/A címkés)
mosogatógépek teljesítményével. A kutatás eredménye: a mosogatógép feleannyi
energiát, egyhatod annyi vizet és kevesebb mosogatószert is használ. A
legtakarékosabb és legóvatosabb fogyasztók sem voltak olyan jók, mint a
mosogatógép. Teli mosogatásonként a gép 88 liter vizet spórol, ami évi 32.000 liter
megtakarítást jelent (ha legalább napi egyszer teletesszük).
A mosogatógépek az eredményt, az elmosott edények tisztaságát illetően is
eredményesebbnek bizonyultak. Az időhasználat tekintetében: a kutatásban a
mosogatógép ki- és bepakolása 15 percet vett igénybe, míg a kézi mosogatás
átlag 79 percig tartott. A mosogatógép tehát évi akár 400 órás időmegtakarítást
is jelenthet - a tanulmány szerint.
Fontos, hogy ez a tanulmány az összehasonlításkor nem veszi figyelembe a mosogatógép
gyártásakor és előállításakor felmerülő környezeti terhelést. Ez azonban
valószínleg nem is módosítaná jelentősen az eredményeket, hiszen, mint egy
másik kutatásból (úgynevezett teljes életciklus elemzés, elérhető itt kiderül, a mosogatógépek esetében a gyártáskor és hulladékká váláskor jelentkező
környezeti teher a gép teljes élettartama alatt felmerülő "szennyezésnek"
csak az 5%-át teszi ki.
Mosogatógép használata esetében viszont semmiképpen sem ajánljuk az edények
előzetes elöblítését. A gép megfelelő alkalmazása esetén erre nincs szükség, a
nagyobb ételmaradékokat elég a szemetesbe söpörni.
További tippjeinket a gépi mosogatáshoz itt >>>
A TudatosVásárló.hu szakértőjének válasza:
Ha ágyneműjét csak vegyi úton lehet tisztítani, tanácsos
szakemberhez fordulnia! Ha viszont úgy dönt, hogy házilag próbálkozik, ajánlani
tudjuk a szódabikarbónát: felültöltős mosógép esetében 1/2 pohár, elöltöltősöknél
1/4 pohár szódabikarbóna hozzáadása a szokásos mosószerhez segíthet a
problémán, sőt növelheti a mosás fehérítő hatását is.
Az ágynemű dohosodásának megelőzéséhez ajánlani tudjuk, hogy tegyen az
ágyneműtartóba vagy az ágyneműk közvetlen közelébe egy tál sót (csomagolhatja
neylon harisnyába, vagy vékony anyagba). Ha a só felszívta a nedvességet,
érdemes egy napig szárítani, majd visszahelyezhető!
Kézi vagy gépes mosogatás? A kérdés eldöntéséhez több tényezőt érdemes összehasonlítani:
• használatkor felmerülő környezetterhelés (azaz víz- és energiaigény, mosogatószer-használat) - ez egyben a költségeket is jelenti
• eredmény (mennyire lesz tiszta az edény)
• a gyártáskor és hulladékká váláskor felmerülő környezetterhelés (a mosogatógép esetében)
• időigény
Az interneten a témában egy komoly tanulmányt, a Bonni Egyetem kutatását találtuk.
A kutatás keretében 7 európai ország 113 lakosának kézi mosogatási szokását vizsgálták, ezt hasonlították össze a leghatékonyabb (A/A/A címkés) mosogatógépek teljesítményével. A kutatás eredménye: a mosogatógép feleannyi energiát, egyhatod annyi vizet és kevesebb mosogatószert is használ. A legtakarékosabb és legóvatosabb fogyasztók sem voltak olyan jók, mint a mosogatógép. Teli mosogatásonként a gép 88 liter vizet spórol, ami évi 32.000 liter megtakarítást jelent (ha legalább napi egyszer teletesszük).
A mosogatógépek az eredményt, az elmosott edények tisztaságát illetően is eredményesebbnek bizonyultak. Az időhasználat tekintetében: a kutatásban a mosogatógép ki- és bepakolása 15 percet vett igénybe, míg a kézi mosogatás átlag 79 percig tartott. A mosogatógép tehát évi akár 400 órás időmegtakarítást is jelenthet - a tanulmány szerint.
Fontos, hogy ez a tanulmány az összehasonlításkor nem veszi figyelembe a mosogatógép gyártásakor és előállításakor felmerülő környezeti terhelést. Ez azonban valószínleg nem is módosítaná jelentősen az
eredményeket, hiszen, mint egy másik kutatásból (úgynevezett teljes életciklus elemzés, elérhető itt) kiderül, a mosogatógépek esetében a gyártáskor és hulladékká váláskor jelentkező környezeti teher a gép teljes élettartama alatt felmerülő "szennyezésnek" csak az 5%-át teszi ki.
A kézi és gépes mosogatáshoz tippek Praktikus ötletek rovatunkban találhatók.
Sokan titkos tippként reklámozzák a nemrég divatba jött mosódióhéjat. Az indiai vagy nepáli származású natúr mosószer mára szinte minden bioboltban kapható. A mosódióhéj kétségtelenül számos vonzó tulajdonsággal bír: a vegyszerek nélküli mosás kíméli a környezetet és a bőrünket is, ráadásul azok is bátran használhatják, akik amúgy érzékenyek a hagyományos tisztítószerekre. A mosóhatás egy szaponin nevű, forró vízben jól oldódó, felületaktív hatóanyagnak köszönhető, amely a vadon termő növény héjában található. A mosáshoz elég néhány héjat egy textiltasakba szórni, majd azt a kimosandó ruhák közé tenni. Vigyázat, a fehér ruhák fehérítő híján idővel beszürkülhetnek!
Az igazi kérdés persze, hogy valóban képesek-e a csodahéjak rendesen kimosni egy adag ruhát.
Saját tapasztalatunk a mosódióval nincs, viszont a német Ökotest (www.oekotest.de) magazin 2003 szeptemberében laborban tesztelte hatásosságát. Íme az értékelésük:
"A barna mosódióhéjakat laboratóriumi vizsgálatnak vetettük alá. Jó hír, hogy a vegyészek semmilyen káros anyagot nem találtak a héjak között. Rossz hír viszont, hogy a mosódióhéjak tisztítóhatása messze alulmúlta az elvárásainkat. A vizsgálat során 40, 60 és 95 fokon kimostunk egy 10 tipikus folttal bepiszkított pamut ruhát. A mosás után a foltok nagy része továbbra is látható maradt, és ez 95 fokon sem igazán változott. Egyik-másik szennyeződésre szinte semmilyen hatással nem voltak a héjak. Összehasonlításképp kimostunk egy hasonló darab pamutot sima forró vízben. A két mosás eredménye között alig találtunk eltérést. Egyedül a kóla és a tojás foltok lettek sokkal halványabbak. A héjak a mosás után büdössé és kellemetlenül ragacsossá váltak. (...) A termék ezért elégtelenre vizsgázott."
Egy kiló mosódió ára nagyjából 6000 Ft, amely hosszú ideig elég, tehát összességében olcsóbb, mint egy doboz hagyományos mosópor. A gyengébb tisztítóhatásért viszont a kedvezőbb ár sem kárpótolhat.
A hűtőszekrény szagtalanítása a következő módon lehet hatékony:
Pakoljuk ki a hűtőszekrény tartalmát, és egy kis szódabikarbónával megszórt nedves szivaccsal súroljuk ki az oldalát, a polcait, és a dobozait! Ezután töröljük át nedves szivaccsal. A friss illat megőrzése érdekében tegyünk egy egész tasak szódabikarbónát a hűtőbe (pl. egy üres tejfölös dobozba).
A szemetesvödröt ehhez hasonlóan érdemes kitörölni egy szódabikarbónába mártott nedves papírtörlővel. Ha az új zsák behelyezése előtt egy kis szódabikarbónát szórunk a vödör aljába, megelőzhetjük a kellemetlen szagok kialakulását.
A szódabikarbóna kisebb tárgyaknál, pl. könyveknél is hatásos: külön, lezárt papírzacskóba tesszük a szagtalanítandó könyveket 2 evőkanál szódabikarbónával, és csak egy hét múlva nyitjuk ki.
Nincs lényeges különbség a funkciójuk között, mindkettő mosóaktív anyag. A natrium-lauryl-sulfat (vagy: sodium-lauryl-sulfat) jóval erősebb, már-már agresszív anyag, a bőrt, a hajat erősen szárítja, a bőrt átjárhatóvá teszi, hatására a fehérjék lebomlanak.
Natúr termékekben nincs keresnivalójuk (bár az, hogy "natúr", sok esetben semmit sem jelent, hacsak nem minősített natúrkozmetikumokról (ld. pl. BDIH) van szó).
Peszticidként, sőt, erős tisztító hatásuk miatt autó- és garázstisztításra, motorok és egyéb alkatrészek zsírtalanítására is használják őket.
Az SLS-nek és ALS-nek kitett állatoknál szemkárosodás, a központi idegrendszer károsodása, bőrirritáció, légzési nehézségek, hasmenés léptek fel.
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) mindkét anyaggal kapcsolatos anyaga itt található (pdf formátum).
Miután a szakértői vélemények meglehetősen ellentmondóak, a magunk részéről az elővigyázatosság elvét tartjuk irányadónak, azaz csökkentsük a kockázatokat, kerüljük ezeket az anyagokat, amennyire csak lehet.
A mosódió a szappanfafélék családjába tartozó indiai Sapindus mucorossi (Soapnut tree-ang.) termése.
Ez a trópusi és szubtrópusi növény a benne található különleges anyagnak, a saponinnak köszönheti nevét. A saponin vízzel érintkezve habzani kezd, és úgy hat, mint a szappan. Ez a jelentős mosóerővel rendelkező anyag nagy koncentrációban (14%) és kiváló minőségben található meg a szappanfa termésének héjában. A fa természetes élőhelye Dél-India, ahol már évszázadok óta termesztik és használják termését.
A saponin zsíroldó hatásának köszönhetően eltávolítja a szennyeződést a textíliából, anélkül, hogy a színek veszítenének élénkségükből, vagy hogy kárt tenne az anyag szerkezetében.
A mosódiónak előnye, hogy nem tartalmaz agresszív foszfátokat és tenzideket, vagyis olyan anyagokat, amelyek szennyezik környezetünket, és amelyek az allergiásoknál és különféle bőrbetegségekben szenvedőknél bőrirritációt okozhatnak.
Hátránya ugyanakkor, hogy nagy távolságról szállítják Magyarországra, a szállításból adódó széndioxid-kibocsátással hozzájárulva a klímaváltozáshoz.
Kapható a nagyobb bioboltokban.
Több információ: www.mosodio.hu.
A sósav veszélyes hulladék, jól tetted, hogy nem dobtad a szemetesbe, vagy öntötted ki.
Mint veszélyes hulladékot, a legközelebbi hulladékgyűjtő udvarba kell vinni.
A budapesti hulladékudvarok listája megtalálható itt.
Amennyiben nem Budapesten élsz, érdeklődj az önkormányzatnál a veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeiről!
A kérdésre a Zöldköznapi Kalauz segítségével válaszolunk.
Az első szintetikus mosószert 1907-ben állították elő kőolajból, petrolkémiai úton.
A szintetikus mosószerek tenzideket, vázanyagokat, fehérítőszereket és egyéb segédanyagokat tartalmaznak.
A tenzidek felületaktív anyagok, csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal növelik a mosóoldat nedvesítő képességét és mosóhatását. A nagyon lassan bomló, "kemény" tenzidek használatát 1964 óta korlátozzák, a lágy tenzidek legalább négyötöde biológiai úton lebomlik.
A vázanyagok segítik a mosópor lúgosságának megtartását valamint a vízlágyítást, és megakadályozzák, hogy a mosópor összeálljon. A vázanyagokkal, a polifoszfáttal az a gond, hogy a természetes vizekbe kerülve növeli a tápanyag kínálatot, azaz eutrofizációt okoz. Ezért gyorsan elszaporodnak az algák és más növények, ez a "vízvirágzás" pedig oxigénhiányhoz vezet, emiatt a halak és más vízi élőlények elpusztulnak.
A fehérítő, leggyakrabban nátrium-perborát, igazából 60 fok felett éri el hatását, ennél alacsonyabb hőfokon felesleges használni. Az optikai fehérítők szerves vegyületek, amelyek a természetben nagyon lassan bomlanak le, és allergiát és okozhatnak.
További segédanyagok a habzásgátló, szintetikusan előállított illatanyagok, a töltőanyagok (a mosópor 30%-a töltőanyag!), az enzimek (a mosóporok nevében a "bio" szócska az enzimtartalomra utal). Ezek az anyagok a folyókba kerülnek majd, aktivitásukat ott fejtik ki, ahol legelőször "szennyeződéssel" találkoznak...
További információk cikkünkben.
