Megtévesztő reklám / Legújabb
Egy igazán jó ételreklám képes hatással lenni arra, mi lesz az az étel, amit legközelebb a szádba veszel. Azon viszont még biztos nem gondolkodtál, hogy miért is néz ki olyan kívánatosnak a szendvics, amit a képernyőn vagy a plakátokon látsz. Ragasztó, motorolaj és műanyag: egészségünkre.
Akik eddig hittek annak a régi axiómának, hogy a marketingben olcsó hízelgéssel nem lehet bevágódni, nos, azoknak lehet, hogy újra kell gondolniuk a kérdést. A legújabb kutatások szerint a hízelgés még akkor is tartós és pozitív nyomot hagy bennünk, ha felismerjük, hogy őszintétlen.
A modern reklám egyik legbájosabb paradoxona a tömeg – individuum viszony. Miközben milliókat próbál arra késztetni, hogy tömegesen vásároljanak tömegtermékeket, addig – legalábbis látszólag – óriási hangsúlyt fektet az individualitásra, sőt az egyéniség kultuszára.
Túl tökéletesre retusálták Julia Roberts arcát a L'Oréal hirdetésében, ezért a brit reklámfelügyeleti hatóság betiltotta a reklámot. Egy másik változatban Christy Turlington modell szerepel, az ő arcát sem láthatják majd ezentúl az angol magazinokat olvasó nők. Egy brit képviselő kampányol az "irreálisan tökéletes" nőket ábrázoló reklámok ellen, ő panaszolta be a L'Oréal hirdetését.
A fenti kérdésre a válasz: semmi. Viszont mégis mindenki tudja, melyik márkáról van szó, és egyből bevillan a festői vadnyugat képe. Ilyen és ehhez hasonló logikátlan képzettársításokra alapoznak az asszociációs reklámok, nem kis hatékonysággal.
Közismert, hogy a legócskább reklám- és marketingfogás a szép, lenge öltözetű, vagy félmeztelen hölgyek mutogatása. De vajon tényleg bejön? Igen!
Kutatások szerint létezik havonta öt nap, amikor a női vásárlók különösen fogékonyak bizonyos termékekre. A reklámszakemberek sem késlekedtek a válasszal…
Egy dekoratív nő fotójával mindent el lehet adni még áron felül is, legalábbis a férfiaknak – ezt mutatja egy banki szolgáltatásokat vizsgáló teszt.
Választ kaptunk a Calgontól az ecet mosógép-károsító hatásával kapcsolatos nyílt levelünkre. Mivel az állításaikat alátámasztó kutatást nem érezzük elég megalapozottnak, a GVH-hoz fordulunk.
A GVH 1-1 millió forintra büntette a Phytotec Hungária Bt-t és az Axel Springer Kft-t, mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat tett közzé.
A TVE akcióját támogatva, Görög Zita lezárta a járókelők bukszáját a pénteki Ne vásárolj semmit! napon. Ha el akarod kerülni a túlköltekezést karácsonykor és az év többi napján, olvasd el tippjeinket.
A reklám lényege, hogy megpróbál „különbséget” sugallni A termék és B termék között. Mivel a termékek valójában nem különböznek egymástól, trükköket kell bevetni. A nyelvi csúsztatás vagy ferdítés is ilyen.
Az Európai Unió Belső Marketingjelentése szerint a viselkedés alapú targetálás útján elhelyezett hirdetések sértik a felhasználók személyiségi jogait, ezért szigorúbb szabályokat kell bevezetni.
Azt gondolnánk, az étlap egyszerű információtár, amelyből megtudhatjuk mi az aktuális éttermi kínálat. Lehet ízléses és esztétikus, tán még étvágygerjesztő is, de itt kb. véget ér a befolyásolás művészete – legalábbis ezt hiszik a laikusok…
Attól, hogy valaki jó sportoló vagy színész, még nem feltétlenül ért a telekommunikációhoz vagy fogkrémhez. Mégis könnyen elhisszük egy-egy hírességnek, ha ilyen terméket reklámoz. Sorozatunk mostani részében a celebek meggyőző erejéről olvashattok.
Könnyebben elhisszük, hogy az adott termék a tuti, ha a gyártó arra hivatkozik, hogy azt letesztelte … még akkor is, ha fogalmunk sincs arról, hogy ki, mikor, hogyan és milyen eredménnyel végezte el azt a bizonyos vizsgálatot.
Egy fehérköpenyes orvosnak, egy szerelőnek vagy egy pénzügyi tanácsadónak mindent elhiszünk, még ha nem is az aki, csak annak tűnik. Újabb reklámtrükköt veszünk górcső alá.
A reklámokban használt (ál)tudományos nevek, idegen szavak levédése gyakori fogás a konkurencia akár ugyanolyan hatású termékétől való megkülönböztetésre. Fogyasztóként viszont könnyen elhisszük, hiszen olyan „okosan” hangzik.
Reklámtrükköket bemutató sorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy mióta is vannak reklámok, és ezek alapvetően milyen trükkökkel próbálnak vásárlásra bírni bennünket.
A Fogyasztóvédelmi Világszervezet 2009-ben öt zöldre mosott cégnek ítélte oda a „Rossz vállalat” díjat. A kitüntetettek között van az Audi, a BP, az easyJet és a Microsoft – mindegyik félrevezető zöld reklám miatt.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a GVH 40 millió forint bírságot szabott ki az AVON-ra.
Milyen egy etikus reklámügynökség? Mit kell, és mit nem kell szabályozni a reklámetikai kódexben? Most minden megváltozhat. Írd meg te is a javaslataidat!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 150 millió forint bírságot szabott ki a L’Oréal Magyarország Kozmetikai Kft-re. A kozmetikai világcég ugyanis egyes termékeiről, azok hatásáról megtévesztésre alkalmas állításokat tett közzé.
A L’Oreal-reklámokról a Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet (FJSZ [2]) tett bejelentéseket a GVH-nak, derült ki a civilek közleményéből. Az FJSZ szerint a számszerűsített ígéretek, a termékek mérhetőnek feltüntetett hatásossága a fogyasztókat vásárlásra ösztönzi.