Világlátta ételünk

A globalizált gazdaságban az áru nem ismer határokat. A földgolyót pókhálóként körbeszövő termelési és szállítási háló húrjai mentén áramló áru jelentős része pedig élelmiszer. A kínai fokhagymától a dél-afrikai körtén át a német sonkáig a világ szinte minden szegletéből találunk termékeket a magyar szupermarketekben is. A választék bővülése egyrészről örvendetes, másrészről viszont sajátos problémahalmazt hordoz magában mind élelmiszerbiztonsági szempontból - elég csak a közelmúltbeli, mérgezett marokkói paprikával kapcsolatos botrányra gondolni -, mind környezeti és társadalmi hatások tekintetében. A élelmiszerek nagy távolságra történő szállítása jelentős környezetterhelést jelent jár: a járművek által kibocsátott szén-dioxid a klímaváltozásért felelős üvegházhatás egyik okozója. Egy kutatás rámutatott, hogy az átlag amerikai piacon található más államokból vagy országokból érkező zöldségek és gyömölcsök szállítása 4-17-szer több üzemanyagfelhasználást és 5-17-szer több szén-dioxid kibocsátást eredményez mint a helyben termesztett áruké. Emellett az import élelmiszerrel szemben a helyi termelés sokszor nem versenyképes, így az kiszorítja a piacról a helyi termelőket.

Nem mindegy, honnan jött

A globális élelmiszer-gazdaság negatív hatásainak felismerése hívta életre az „élelmiszermérföld" mérőszámot, amely fejezi ki, hogy az adott élelem hány mérföldet, kilométert tett meg a termelési helytől a fogyasztási helyig.

Nem mindegy, mivel jött

A brit mezőgazdasági minisztérium 2005. júliusi jelentésében rámutatott, hogy az élelmiszereink által megtett távolság mellett az is fontos kérdés, hogy az milyen szállítóeszközzel történt. A legszennyezőbb a légiszállítás, a közúti szállítás a légszennyezés mellett dugókat és az utak gyors elhasználódását is okozza, míg a vízi szállítás a viszonylag környezetbarát szállítási módok közé tartozik.

Nem mindegy, hol vásárolsz

Világszerte egyre jelentősebb a szupermarketek és hipermarketek térnyerése az élelmiszer-kereskedelemben, és ezzel együtt az autóval végzett bevásárlások aránya is nő. Egyre messzebb és egyre környezetszennyezőbben járunk vásárolni. Míg korábban élelmiszer-beszerzéseinket szinte kizárólag a sarki közértben és a helyi piacon végeztük, a GfK piackutató adatai szerint a magyarok 2004-ben élelmiszer-vásárlásaik 36%-át autóval bonyolították, és ez az arány évek óta folyamatosan nő.

A szupermarketek számlájára írható az élelmiszerek utaztatásának egy másik vetülete is. A nagy szuper- és hipermarketláncok regionális elosztási központokat hoznak létre: itt veszik át az árut a beszállítóktól, és innen szállítják ki a központhoz tartozó üzletekbe. Így megtörténhet, hogy a szupermarket, ahol vásárolunk, csupán 10 kilométerre van a termelés helyétől, de ha a logisztikai központ mindkettőtől 100 kilométerre található, akkor a zöldség 10 helyett 200 kilométert utazott, mire kosarunkba tesszük.

Vásárlási döntéseinkkel tehát közvetlen befolyással vagyunk táplálékunk környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsd vacsorád környezeti hatásait:

• Vásárolj helyi, lehetőleg biotermelésből származó élelmiszert! Ha nincs lehetőséged helyi gazdától vásárolni, válaszd a lehető legközelebbit! (Még a bioélelmiszer is elveszítheti környezeti előnyeit, ha több ezer kilométer távolságból importálják!)
• Vásárolj többször, kevesebbet, lehetőleg helyi kereskedőktől! A sarki zöldségesnél, hentesnél, a helyi piacon keresd a közelben termelt élelmiszereket! Törekedj arra, hogy minél kevesebb beszerzést intézz autóval!
• A feldolgozott, kész és félkész élelmiszerek helyett friss idényzöldségeket és -gyümölcsöket fogyassz!

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában

Képek [cc] ssour, Orhan Tsolak