fbpx

| Szakács István

Vegyszermentes növényvédelem a lakásban

Legyengült növényeinknél előbb-utóbb megjelenhetnek a gombabetegségek, a kártevők illetve bizonyos makro- és mikroelemek hiánybetegségei. Milyen vegyszermentes praktikákkal orvosolhatjuk a felsorolt bajokat?

Kártevők

A levéltetvek a leggyakoribb és legelterjedtebb kártevők. Elsősorban zöld vagy fekete színű változatai fordulnak elő a szobanövények levelein, hajtásain. Jellemzőjük, hogy szabad szemmel is jól láthatóak, pici, hártyás szárnyuk van, és nagyon lassan mozognak.

Levéltetveknél a legkézenfekvőbb módszer a mechanikai tisztogatás, amikor enyhén szappanos vízzel lemossuk a növény fertőzött részeit. Az erősen fertőzött részeket egész egyszerűen vágjuk le a növényről. A levéltetvek ellen régi jó szer a timsó is. Ha 5 liter vízben feloldunk 50 g timsót, és ezzel az oldattal lepermetezzük a tetves fákat, bokrokat, ill. szobanövényeket, a tetvek elpusztulnak. Házi módszerek közül említhető még a csalán, a vöröshagyma illetve a dohánylevél (cigaretta) áztatásával előállított oldat, amely – változó hatékonysággal – gyéríti a kártevőket. Vegyszermentes módszerként alkalmazzák bizonyos növények párosítását, összeültetését is, amelyek riasztó (repellens) hatással vannak a levéltetvekre. Ilyen hatásáról ismert a levendula, a bársonyvirág (büdöske) illetve a zsálya.

A pajzstetvek nevüket alakjukról kapták, mert testüket kagylószerű burok védi a környezet külső hatásaitól. A növény különböző részeire tapadnak, helyváltoztató mozgást nem végeznek. A pajzstetveknél már erősebben kell kaparnunk, mivel a kártevőt körülvevő „páncél” ellenáll az enyhe lemosásnak, illetve a permetezésnek. Itt hatékonyabb, ha szivaccsal ledörzsöljük őket a szárról és a levelekről, vagy étolajjal bekenjük az erősen fertőzött részeket, amitől a pajzstetvek egész egyszerűen megfulladnak. A pajzstetű ettől még nem tűnik el, a kiszáradt „pajzsok” gyakran a növény felületén maradnak, amit később el kell távolítani.

A takácsatkák szabad szemmel nem, vagy csak nehezen észrevehető, pókszerű kártevők. Finoman szőtt hálójuk védelmében – elsősorban a levelek fonákján – szívogatják a növényeket. Többnyire a száraz levegőjű lakásokban élő szobanövényeken bukkannak fel: fejlődésüknek kedvez a túl magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és a túltrágyázás. Ebben az esetben legkézenfekvőbb lemosni a növényt zuhany alatt, és párás körülményeket teremteni párologtató tálcával, napi kétszeri párásítással vagy – ha a növény mérete nem szab határt – átlátszó fóliába is csomagolhatjuk a növényt néhány napra.

Kórokozók

A szobanövényeken a gombás megbetegedések közül elsősorban a lisztharmat, a korompenész illetve a szürkepenész jelentkezhet.

Leggyakoribb probléma a lisztharmat, amely a levelek színén fehéres-szürkés pöttyök-foltok formájában jelenik meg. Erős fertőzése esetén a növény levelei elszáradnak és lehullnak. A lisztharmat ellen eredményes és kímélő módszer sóoldattal (1 dkg só 1 liter vízhez) vagy zsurlóteával permetezni a növény leveleit. Vagy ültethetünk bazsalikomot a növények közelébe, amely gátolja a lisztharmatfertőzés terjedését, és amellett remek fűszer olaszos vacsorákhoz.

A korompenész a pajzstetvek és levéltetvek ürülékén, az ún. mézharmaton telepszik meg. Elcsúfítja a növényt, és gátolja a fotoszintetizálásban, ám egy egyszerű szappanos oldattal eltávolítható.

A szürkepenész jelenléte mindig rothadást jelez, hátterében rendszerint elhaló növényrész vagy túlöntözött talaj áll. A penészes növényt vagy növényrészt alkohollal fertőtlenített ollóval vagy késsel távolítsuk el, ügyelve hogy a megmaradt növényrészen ne maradjon rothadó rész. Talajpenészedéskor érdemes a növény gyökerei közül kimosni a fertőzött közeget, és új virágföldkeverékbe ültetni a növényt ügyelve a megfelelő méretű virágcserép megválasztására.

Hiánybetegségek

A növények hiánybetegségeit és annak tüneteit hosszasan lehetne sorolni és részletezni, de a kialakulásukat megelőzni sokkal egyszerűbb. Az ültetőközeg – elsősorban virágföld – rendszeres felügyeletével a hiánybetegségek kiküszöbölhetők.

A szépen növekvő szobanövényeinket érdemes évente átültetni, általában tavasszal. A gyökérzetet minden alkalommal vizsgáljuk meg, és annak erőnléte szerint válasszunk kisebb vagy nagyobb ültetőedényt. Az egészséges gyökérzet sűrűn áthálózza a földlabdát. Ilyenkor a földlabda széle fehér a sűrű gyökérzettől, és az erős gyökerek már a cserép lyukain is kinyúlnak. Ekkor mindenképp ültessük át a növényt!

Tápoldatozni csak a nyári – fényben gazdagabb – időszakban (áprilistól szeptemberig) szükséges. Télen a növény a csökkent fényviszonyok közt nem használ annyi tápanyagot, mint nyáron, így októbertől márciusig felesleges e szerek alkalmazása.

A szerző kertészmérnök.

Képek forrása: Pixabay

 A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében frissült 2016-ban. Az eredeti cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült 2009-ben.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás