Vásárolj szabadidőt!
Ha életünk minden perce racionalizált, minden általunk birtokolt termék a leggazdaságosabb időfelhasználást szolgálja, a hűtőszekrényünk magától bevásárol az interneten, épp magát az életet cseréljük el a hőn áhított „szabad“ időért.
A klasszikus aromás, frissen pörkölt kávé 3-in-1 utódja porciózva, egységnyi cukor és fehérítő (tej vagy tejszín) társaságában várja, hogy forró vízben feloldódva éppen megfelelően krémes állagúvá válhasson, és - hogy ne feledjük az esztétikát sem - kedves habfelhőt varázsoljon önmaga tetejére.
A hosszú órák alatt zamatossá fővő húsleves high-tech megfelelője a zacskóból 5 perc alatt tálalható. Az olajon párolt hagymával összeolvadó paprika helyett vízben oldódó instant porból készül a modern pörköltszaft. A modern háztartásban nem szükséges vödörnyi vízzel vacakolni, a polcról leemelhető a nedvesített felmosórongy, pardon, „univerzális padlótisztító kendő". A világirodalommal is gyorsan végezhetünk, hiszen rövidített kiadásban, autóban hallgatható hangoskönyv formájában is rendelkezésre áll. Már a gyorsétterem sem elég gyors, ha megéhezünk, a drive-inben pár perc alatt rendelhetünk, fizethetünk, és az ebéd elfogyasztását még vezetés közben letudhatjuk.
„Instant", azaz azonnali. „Convenience food", azaz kényelmi étel. (És ne maradjon ki a klasszikus: „TV dinner", azaz TV előtt elfogyasztott vacsora.) Árulkodó szavak: idő és kényelem mindenek előtt. A krónikus időhiányban szenvedő modern fogyasztó kényelmi igényeit minden munkafázisban és élethelyzetben tucatnyi vagy épp ezernyi termék kész kiszolgálni. Szinte minden tevékenységünkből lefaraghat néhány percet, órát (porleves), vagy épp kiválthat egy „strapás" munkafolyamatot (elektromos konzervnyitó) egy újabb specializált gép vagy technológia. Sok esetben még ennyi innováció sincs a dolog mögött, elég az ügyesen tálalt körítés, a marketing (a nedvesített felmosórongyot például ide sorolnám).
A kérdés csak az, hol húzzuk meg a határt. Ha életünk minden perce racionalizált, minden általunk birtokolt termék a leggazdaságosabb időfelhasználást szolgálja, a hűtőszekrényünk magától bevásárol az interneten, épp magát az életet cseréljük el a hőn áhított „szabad" időért. A húsleves illatát, a hagymaszagot, a főzés örömét. Az olvasás élményét. Fogyasztói méltóságunkat (gondolok itt ismét a teljesen feleslegesen „időspóroló" nedvesített felmosórongyra). Az utolsó természetest is elcseréljük a természetellenesre, a mesterségesre. Gondold meg, neked megéri-e!
Megjelent a Tudatos Vásárló 8. számában
Új hozzászólás
programok
- 2011.09.19. Kis Természetbúvárok Szakköre
- 2012.01.20. Ópusztaszeri biogazda tanfolyam
- 2012.02.07. I love JÓ! képkiállítás
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Arról nem beszélve, hogy a csomagolt késztermékek túlnyomó többsége mennyivel drágább megoldás, mintha saját kezűleg végeznénk a sütést-főzést és egyéb házimunkákat. Az efféle tengernyi apró pluszköltség a közszolgáltatások pazarló felhasználásával együttvéve könnyedén a fogyasztói társadalom mókuskerekébe kényszerítheti a ma emberét: a sok költség miatt sokat dolgozik, így nincs ideje semmire, de mivel nincs ideje semmire, nem tudja saját kezű munkával csökkenteni a költségeit. Sokan gyermekkoruk óta ezt látják, így egyáltalában nincsenek tudatában annak, hogy másként is lehet élni.
A másik lényeges szempont az, ami a cikkben is elhangzott: kapcsolatot kell teremtenünk a környezetünk dolgaival ahhoz, hogy valóban tudjuk értékelni őket. A késztermékekhez az esetek többségében nem kötődnek mélyebb érzések; nem fűz hozzájuk a saját munkánk élménye, nem ismerjük az életútjukat, nincs bennünk érdeklődés, csodálkozás és szeretet az irányukba. Ez egyenes út a túlfogyasztáshoz, és nem utolsósorban a lelki elszegényedéshez.
Úgy, hogy egyáltalán nem vásárolok készterméket és húst, és mindent magam készítek el, heti 3000 forint az összes étkezési kiadásom, pedig bioliszteket, biogabonákat, biocukrot, bioolajat és termelői mézet fogyasztok. Persze az efféle saját kezű munkát is lehet egyfajta kényszerként értelmezni, de én úgy tartom, hogy sokkal nagyobb teret hagy az önmegvalósításra, ha a monoton szakmunka helyett az ember sokféle tapasztalatot sajátít el és gyakorol. Arról nem beszélve, hogy a környezetnek is jobb.