Városi veteményes: Tavaszi teendők

Itt a tavasz, elkezdhetjük tervezgetni, milyen növényeket ültetünk idén a balkonunkra. De ne csak a szépen virágzó egynyáriakat és évelőket vegyük számításba! Külföldön hódít a városi kertészkedés: az emberek rájöttek, hogy azon a kis területen is, ami egy városban rendelkezésre áll, dézsákban, balkonládákban vagy belső udvarok kisebb parcelláiban termeszthetnek paradicsomot, salátát, fűszereket, vagy más kis helyigényű zöldséget.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a városban termesztett növények nem károsak-e egészségünkre? Tény, hogy az erős városi levegőszennyeződés savas esőt okoz, ami a leveleken és gyökereken keresztül bejut a növénybe, ezáltal a növények érzékenyebbé válnak a további káros környezeti tényezőkkel szemben. A savas eső nemcsak a növényekre, de az épületekre is negatív hatással van. Leginkább a szennyezőanyag-kibocsátással lehet csökkenteni mértékét. Ha azonban odafigyelünk növényeink egészségére, ránk közvetlenül nem jelent veszélyt.

A porszennyezés is egészségi kockázatot jelent az emberre nézve, ezért mindig alaposan mossuk meg folyóvíz alatt a balkonon, erkélyen termesztett növény termését, a fűszernövények leveleit fogyasztás előtt. Ólmozott üzemanyag már jó ideje nincs forgalomban, ezért nehézfém szennyezéstől nem igazán kell tartanunk.

Hogyan fogjuk hozzá?

Aki szeretné megismerni a konténeres kert szépségeit és hasznát, először is be kell szereznie a megfelelő eszközöket. A növények ültetésére számtalan lehetőség kínálkozik: egyrészt hagyományos tartóedények használata, a műanyag, terrakotta vagy fa balkonláda, illetve cserép vagy kaspó.

A balkonláda alján legyenek lyukak, ezeken keresztül távozik el a felesleges víz. A láda aljára tegyünk cserépdarabokat, vagy kisebb köveket, így megakadályozhatjuk, hogy a lyukakon keresztül kimosódjon a talaj.

Ha fontosnak tartjuk a tárgyak újrahasznosítását, nevezzünk ki ültetőedénynek például egy zárt falú fadobozt - amelyet mi magunk is elkészíthetünk maradék deszkákból -, de betöltheti ezt a funkciót egy régi, használatból kivont komód fiókja is, amelyet a korhadás ellen célszerű vízlepergető festékkel lekenni.

Kisebb-nagyobb konzervdobozba szintén lehet magot vetni vagy palántát ültetni. Ha a külsejéről leszedjük a papírt, egyben dekorációnak is alkalmas. Fontos, hogy az alját lyukasszuk át, és tegyünk alá tányért vagy alátétet, így túlöntözés esetén biztosított a vízátfolyás.

Szükségünk lesz továbbá ültetőközegre, amelyre a kertészeti boltban, nagyáruházban vagy virágboltban is kapható virágföld a legalkalmasabb. A föld tápanyagtartalmát - mivel a rendszeres öntözéssel kimosódik belőle - komposztból származó humusz, vagy szintén boltban kapható trágya beforgatásával pótolhatjuk.

Akkor is, ha csak néhány virágládányi kertünk van, az ültetéshez szükséges egy kisméretű ásó a növény helyének előkészítéséhez, illetve a föld rálapátolásához. Kapható olyan kétfunkciós szerszám, amelynek egyik felén kisásó, másik felén villás ágú eszköz található. Ezzel fellazíthatjuk az előbújó gyomokat, vagy barázdát húzhatunk az ültetésre váró magoknak.

Öntözési tippek

Az elültetett magok és növények gondos ápolása, azaz a rendszeres öntözés és a tápanyagok pótlása nagyon fontos, mert ültetőedényekben élő növényeink sem vízből, sem tápanyagból nem tudnak hosszú időre elég tartalékot elraktározni. A kielégítő vízellátásában segítségünkre lehetnek az ún. duplafenekű virágládák, amelyek vízraktározó alátéttel rendelkeznek.

Öntözésre legjobb az esővíz. Ha csapvízzel öntözünk, legalább egy napig hagyjuk állni, és csak utána locsoljunk vele, de a víz ne legyen hidegebb, mint a levegő hőmérséklete.

Esővizet mindenütt gyűjthetünk, ahol udvar, kiskert vagy erkély van. Legegyszerűbb módja, ha simán a szabad ég alá, illetve az ereszcsatorna alá teszünk egy sűrű szövésű hálóval borított műanyag hordót (a fából készült kevésbé szerencsés, mert a víz hamarabb megbarnul benne) vagy agyagedényt, amelyet, ha megtelt, jól zárható fedőlappal borítunk be.

Az esővizet mind az élelmiszernövényeknél, mind a szobanövényeknél hasznosíthatjuk, még a legkényesebb növények öntözésére és permetezésére is felhasználhatjuk. Gazdag ásványi anyagokban, tiszta és lágy. Bár sokan úgy gondolják, a városban szennyezettebb az esővíz is, ez elsősorban arra a csapadékra vonatkozik, amely már érintkezett a burkolattal.

Ha a növény közvetlenül kapja a csapadékot, nem jelent számára - és számunkra sem, ha megesszük - nagyobb veszélyt, mint a városi levegőben szálló por belégzése. Természetesen akár a termését, akár a levelét fogyasztjuk a növénynek, célszerű felhasználás előtt megmosni.

A csapadékvíz minél nagyobb mértékű hasznosítása környezetvédelmi szempontból is ésszerű, mert a csapadék nem folyik le a területről, ezzel a csatornarendszert is tehermentesíti. Társasházak is csökkenthetik öntözésre fordított vízfogyasztásukat egy esővízgyűjtő tartály használatával. Ebből rendkívül nagy a választék, sőt, föld alá süllyeszthető rendszerek is léteznek.

Mit ültessünk?

Végül a legfontosabb kellék: maga a növény! Mely növényeket célszerű konténerben termeszteni? Íme néhány példa:

• paradicsomot,
• paprikát (chilli, vagy édespaprikát),
• retket,
• spenótot,
• sóskát,
• a legkülönfélébb salátákat,
• földiepret,
• földicseresznyét (Physalis peruviana),
• Nagyobb ültetőedényben:
• egrest,
• ribizlit,
• és más bogyós gyümölcsöket.

Támrendszerrel:

• futóparadicsomot,
• futóbabot: ebből sokféle van és nagyon ízletes.

A gyógy- és zöldfűszernövények között talán nincs is olyan, amelyet nélkülöznünk kéne a lakásban vagy balkonon gondozott házikertünkben.

Cikkünk következő részeiben arról olvashatsz, hogyan és mit érdemes balkonládában termeszteni.

Kép [cc] starmist snorkmaiden