Új Eldorádó 2. – Interjú Kocsis Tibor rendezővel

Az Új Eldorádó 2. már román-magyar koprodukcióban készül, és eddig közel 100 órányi anyagot forgattak hozzá. Az első film befejezése óta elkészült a kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation hatástanulmánya is. Ez azonban sem a magyar környezetvédelmi tárcát, sem pedig a témát feldolgozó Új Eldorádó rendezőjét, Kocsis Tibort nem győzte meg arról, hogy biztonságos lesz a bánya.

Tudatos Vásárló: A maga műfajában meglepően sikeres film az Új Eldorádó. A bevételből a kitermelést ellenző Alburnus Maior nevű szervezetet is támogattátok. Hány nézője volt mostanáig a filmnek, és mennyi pénzt gyűjtöttetek az Alburnus Maiornak?

Kocsis Tibor: Moziban az Új Eldorádó első részét harmincezer ember nézte meg, ami egy átlagos magyar játékfilm nézettségének felel meg, a dvd-kből ötezer darab ment el. Az Alburnus Maiorhoz a bevétel 10%-ából nagyjából 3500 euró került át. Ebből hozzájárultunk a két Széna fesztivált finanszírozásához. Ez egy tiltakozó rendezvény, egy verespataki mini-woodstock, amin legutóbb tizenötezer román és külföldi fiatal vett részt.

Romániában mennyi emberhez jutott el az Új Eldorádó? Végülis, az egész ott történik, és ott kellene felhívni a problémára az emberek figyelmét.

Bár nem volt még példa arra, hogy magyar dokumentumfilmet román mozik forgalmazzanak, nyár végétől Tordán, Kolozsvárott, Nagyváradon és Nagybányán is játszották az Új Eldorádót. Az pedig a siker megkoronázása, hogy az egyik román televízió, az Antenna 3 is bemutatta a filmet. Ez egy nagyon érzékeny téma a román közéletben és politikai életben. Közép-Európában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon a Spektrum is játssza, ami magyar dokumentumfilm esetében szintén ritkaság.

Azt olvastam, hogy ezalatt a Gold sem volt rest, és ellenkampányba kezdett.

Nagyon komoly kommunikációs kampányuk van, készítettek egy kicsit Michael Moore-os propagandafilmet is, ami a Gold Corporation projektjét magasztalja. A filmben mindenki szeretné az aranybányát, egy román fiatalembert pedig elutaztatnak benne Madagaszkárra és Peruba, hogy megmutassák, milyen jól működik a cianidos aranybánya a világ más tájain, és mennyire nem bántja a környezetet.

Lesz végül Verespatakon aranybánya?

Azt még nem lehet tudni, de akkor folytassuk azzal, mi történt az első rész óta. A kolozsvári nemzetközi filmfesztiválon, aminek a Gold volt az egyik szponzora, Vanessa Redgrave életműdíjat kapott, és a díjat jelképesen felajánlotta Eugene Corneának és Eugene Davidnak, az Alburnus Maior két vezetőjének. Ez minden bizonnyal benne lesz a második részben, hiszen ott ült a Gold egész vezérkara. Aztán Stephanie Roth, a francia lány, aki Verespatakért küzd, megkapta San Franciscóban a Goldman Awardot. Ezt minden kontinensről egy-egy embernek adják oda, aki abban az évben a legtöbbet tett azért a környezetvédelemért.

Májusban pedig elkészült a Gold Corporation ötezer oldalas hatástanulmánya. Ezt utána körbevitték tizennégy romániai városban, és lakossági fórum elé bocsátották. Hat városban ott voltunk a kameráinkkal, elég komoly dráma volt, sok érv hangzott el pro és kontra. Ez képezi az Új Eldorádó második részének gerincét. A Goldhoz többezer kérdés érkezett be, ezekre válaszolniuk kell, mielőtt a román kormány eldönti, engedélyezi-e vagy sem a bányanyitást.

Mikor dőlhet el a bánya kérdése?

2007-re ígértek döntést. Románia január 1-től EU-tag, bár Verespatakkal kapcsolatban elég sok haladékot kapott au Európai Parlamenttől. Nagyon fontos esemény volt még, hogy 2006 májusában váratlanul bezárták a Verespatakon addig működő állami aranybányát, aminek egyik oka a nagybányai Transgold (a 2000-es tiszai cianidszennyezés okozója) csődbemenetele volt, mert oda szállították feldolgozásra a kitermelt aranyat. Ezzel négyszázötven ember került utcára.

A Gold még mindig a cianidos bánya mellett kardoskodik?

Ez a leghatékonyabb módszer, de sok mindent pontosítottak, módosítottak a terveken. Kisebb lett a cianidos tározó, 350 hektár, de ez még mindig ötvenszer nagyobb, mint ami 2000-ben a tiszai katasztrófát okozta. Állításaik szerint a cianidtartalmat is csökkentették és Verespatak belvárosát is megőrzik majd. Skanzent terveznek oda, lehet hotelt nyitni és éttermeket, miközben zakatolnak mellettük a bányák. Négy külszíni tározót terveznek a falucentrum körül.

A rossz hír az, hogy egyre többen pártolnak át azokhoz, akik akarják a kanadai bányaprojektet, mert megszűnt a munkalehetőség. Az arány már 80 - 20%. Emiatt most már inkább pesszimista vagyok, ha megkérdezik, hogy lesz-e bánya.

Miben változtattak még az elképzeléseiken?

Váltig állítják, hogy ez a gát 8,5-ös Richter skála szerinti erősségű földrengést is kibír, és hogy a cianid nem kerül a talajvízbe és a vizekbe.

Milyen kérdések merültek fel a lakossági fórumokon?

A tározó nem lesz szigetelve, és kérdés, hogy valóban van-e olyan vízzáró réteg a kőzetben, ami meggátolja a szennyezett zagy talajvízbe jutását. Továbbra is féltik a régészeti értékeket, de a bányacég szerint ilyenek már nem nagyon vannak. Problémát jelenthetnek a robbantások okozta rezgések. A Gold szerint ezek kioltódnak. Olyan technikával robbantanak, ami szerintük a házakban, az utakban, a műemlék jellegű épületekben nem tesz kárt.

Továbbra is tiltakozik az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és nagyon sok zöldszervezet. Problémát jelent a biztosítás, hogy létezik-e olyan óriási pénzösszeg valahol letétben, ami katasztrófa estén segítséget nyújthat. Ez 2000-ben sem volt meg, az ausztrál cég, az Aurul (jelenleg Transgold) sem fizet. A magyar állam továbbra is 28 milliárd forintra perli őket, de ebből nem biztos, hogy lesz valami. Kérdésesek a cianid tárolásának és szállításának körülményei is. Kisebb mennyiség is okozott már katasztrófát, itt pedig tonnákról van szó. És hogyan lesz a rehabilitáció? Ezek a betemetett meddőhányók továbbra is szennyezni fognak. Olyan maradandó tájseb keletkezik, amit a rekultiváció nem tud semlegesíteni.

Az Új Eldorádó 2-ben fontos szerepet kap majd Románia uniós csatlakozása, és ennek következményei Verespatakra, illetve a Gold válaszai a beérkezett kérdésekre. Emellett kiemelten szeretnénk foglakozni olyan bányászcsaládokkal, akiknek létfontosságú, hogy ez a bánya létrejöjjön. A film azzal végződik majd, hogy megszületik a bányáról a döntés. Ha lesz időm meg energiám, akkor a harmadik rész ennek a következményeiről szól majd.

Képek [c] Flóra Film International