Több kárt okoz, mint hasznot a szója II.

Allergiás reakció - A szójafogyasztás növekedésével a szójaallergia is intenzívebbé válik. Napjainkban a szójafehérje által kiváltott allergia - amelynek tünetei között szerepel a bőrkiütés, hasmenés, hányás, gyomorgörcs és légzési nehézségek - legalább olyan gyakori, mint a tejallergia.

 

Fitátok - Ezek az anyagok blokkolják az alapvető ásványi anyagok - mint például a kálcium, magnézium, vas és különösen a cink - felvételét a bélrendszerben. Minden babféle tartalmaz fitát savat, azonban a szójabab fitát-szintje magasabb az összes többinél. Azoknál a keleti gyerekeknél, akik nem fogyasztanak hal- vagy hústerméket a magas fitátszint hatásának ellensúlyozására, a szója és rizs alapú étkezés táplálkozási hiánybetegségekhez, növekedési és fejlődési problémákhoz vezet.

 

Enzimgátló - A szója erős enzimgátló anyagokat tartalmaz, amelyek blokkolják a tripszin és egyéb - a fehérjék emésztéséhez szükséges - enzimek működését. A főzés nem hatástalanítja ezeket az anyagokat, ami komoly gyomorbántalmat, csökkent fehérjeemésztést okozhat, valamint a legfontosabb aminosavak felvételében krónikus elégtelenséghez vezet: itt elsősorban a metionin, a leucin, az izoleucin és a valin hiányáról van szó. Mindezen anyagok a stressz és a depresszió legyőzéséhez és az egészséges immunrendszer fenntartásához szükségesek.

Hemagglutinin - A szójatermékek egyéb kémiai anyagokat is tartalmaznak, például a hemagglutinint, amely a vörösvérsejtek összetapadását idézi elő. Az összetapadt vörösvérsejtek a véráramban nem képesek oxigént felvenni és szállítani a szervezet szöveteihez és szerveihez. Ugyanakkor megfigyelték, hogy a hemagglutinin daganatcsökkentő hatással is bír. Míg a fermentálás hatástalanítja a szója hemagglutinin tartalmát, a főzés során ez nem történik meg.

Fitoösztrogének - A szója ösztrogénszintje magas. Az izoflavonként is ismert anyag zavart okozhat a nők és férfiak hormonműködésében. A vérben áramló nagy mennyiségű ösztrogén bizonyos ösztrogénfüggő rákbetegségek - mell-, petefészek- és hererák - kockázatát hordozza. Állatokon végzett kísérletek bizonyították, hogy az izoflavon nagy mértékű fogyasztása terméketlenséghez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet.

Pajzsmirigy működés - A növényi eredetű ösztrogének csökkenthetik a pajzsmirigy működését, illetve hozzájárulhatnak a pajzsmirigyrák kialakulásához. Gyerekeknél a szója alapú tápszer fogyasztásához kötik az autoimmun pajzsmirigy-betegségeket.

Alumínium - A szójaprotein-izolátum (ez a szója magas fehérjetartalmú származéka, amelyet snackekben, tápszerekben, fehérje rudakban, reggeliző pelyhekben, péksüteményekben, fagylaltban és joghurtban használnak) előállításához a szójababot először összekeverik egy alkálioldattal a rostok kivonásához, majd savas mosást alkalmazva megtörténik a szétválasztás, végül pedig semlegesítésre kerül sor egy újabb alkálioldatban. A savas mosás alumínium kádakban történik, ahol a termékbe alumínium is bekerül. A folyamat végén a hagyományos tej alapú tápszerekhez képest egy kb. 1000%-kal magasabb alumíniumtartalmú tápszert kapunk.

 

Genetikailag módosított termékek

A szójatermékek nagyon magas hányada - több mint 90%-a - genetikailag módosított élelmiszer, ráadásul az általunk fogyasztott ételek közül a szóját kezelik a legmagasabb arányban rovarirtó szerekkel.

Az általános ajánlás szerint bioszója fogyasztásával elkerülhetjük a genetikailag módosított termékeket. Azon kívül azonban, hogy az esőerdők szempontjából a bioszója termesztése sem kedvező, további rossz hír, hogy genetikailag módosított szóját találtak „bio" vagy „genetikailag nem módosított" címkékkel ellátott élelmiszerekben is.

A glamorgani egyetem 2004-ben készített, majd a British Food Journal hasábjain publikált tanulmánya szerint a bioboltokban található szója alapú termékek ötöde legalább 0,7% genetikailag módosított anyagot tartalmazott. A vizsgált termékek között szerepelt a vegetáriánus hamburger, különféle sajtpótló készítmények, a szójatej, vegetáriánus kolbászfajták, szójabab és a szójaliszt is. Habár a gyártóknak csupán a 0,9%-ot meghaladó szint esetében kell a genetikailag módosított tartalmat jelezni, a Soil Association előírása alapján biotermékek esetében a genetikailag módosított összetevő nem haladhatja meg a 0,1%-os szintet.

 

Az eredeti cikk az Ecologist 2008. decemberi számában jelent meg. Lefordítva és megjelentetve a kiadó engedélyével. Fordította: Csapka Ivett.

 

Kép [cc] wabu