Saját autó vagy taxi?
Hiszen elmarad az amortizációs költség, kötelező biztosítás, regisztrációs adó, szervizköltség, benzinköltség, parkolási díjak. Így jelentős kiadástól kíméljük meg pénztárcánkat, ami végeredményben még a környezetnek is használ. Cikkünk a fenti kérdésnek próbált utánajárni.
Ha valaki mindennapi autóhasználatra van „ítélve", a fenti képlet valószínűleg nem állja meg a helyét, de ha nem ülünk kocsiba nap mint nap, lehet, hogy a taxizással jobban járunk anyagilag. Hiszen ha csak a nagybevásárláshoz, sürgős dolgokhoz (pl. orvos, színház, tárgyalás) használnánk az autót, akkor akár taxiba is ülhetnénk.
Az olcsóbb kategóriájú új autók átlagos ára 2-3 millió forint között kezdődik, és az APEH 5 évben jelöli meg az amortizációs időt. Ennyi idő alatt tényleg jelentőset veszít járművünk piaci értékéből, jó esetben az eredeti ár harmadáért adhatunk túl rajta. Tehát az éves amortizáció a szervizköltségekkel együtt legalább 500 ezer forint.
A kötelező biztosítás összegét sok tényező befolyásolja: az autótulajdonos kora, neme, a jármű típusa, a korábbi balesetek, de erre is számolhatunk éves szinten 40 ezer forintos költséget.
A regisztrációs adót a forgalomba helyezéskor kell megfizetni, átlagosan 300 ezer forinttal számolhatunk, a forgalmi engedély pedig 6 ezer forint. A súlyadó egy gyengébb autónál is évi 15 ezer forint körüli. És még nem számoltuk a parkolási díjakat és a benzinköltséget.
Tehát ha nem veszünk autót, a fentiekhez hozzáadva egy nagyon alacsony parkolási és benzinköltséget, akkor évente legalább 855 ezer forint marad a zsebünkben, melyet akár taxizásra is fordíthatunk - és ez egy nagyon szűken számított összeg.
Nézzük, mennyiért visz minket a taxi! Az alapdíj általában 300 forint, a kilométerdíj az utazás megkezdésének módjától és a céltól (telefonon rendelt, utcai, szerződéses, vidéki) függ, és 190-250 forint között változik kilométerenként, de körültekintő szolgáltatóválasztással és telefonos rendeléssel 210 forint alatt tartható. Ha az autózásra szánt összegből levonjuk a tömegközlekedési bérlet éves, kb. 90 000 forintos díját, és elosztjuk a kilométerdíjjal, akkor meglepő eredményt kapunk: évente több mint 3000 kilométert is taxizhatunk. Ez naponta 8 kilométer; vagy ha heti egyszer taxizunk, majdnem 60 kilométeres út megtételére ad lehetőséget. Ebbe bőven belefér a heti nagyvásárlás és még a színház is.
További előnyei még a taxizásnak, hogy nincs szükségünk parkoló fenntartására - új építésű társasházakban ez akár 1,5-3 millió forintba is kerülhet. Nem kell takarítanunk a járművet; ha baleset történik, a felelősség nem a miénk; utazás közben akár olvashatunk vagy kényelmesen telefonálhatunk is; és biztosan nem mi fogunk idegeskedni a többi autós szabálytalankodásain. Nem veszi el időnket a tankolás, parkolóhely keresése, az autóval kapcsolatos bürokrácia. Ráadásul valakinek megélhetést is biztosítunk.
A taxizás ökológiai szempontból is előnyösebb, hiszen egy autóval kevesebbre van szükség, márpedig az autógyártás önmagában is rendkívül környezetkárosító tevékenység: rengeteg szennyezőanyag és szén-dioxid kibocsátásával jár, emellett az alapanyagok bányászata hatalmas, gyógyíthatatlan sebeket ejt bolygónk testén. A taxisofőrök általában kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint az átlag autós, hiszen nagy vezetési rutinjuk van, és a profitjukat vinné el az üzemanyagpocsékoló vezetési stílus.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 11. számában.
Kép [cc] Vajda Zsolt








Hozzászólások
Szerintem mind a cikk, mind a hozzászólások nagyon ésszerűek, egyetlen egy dolgot olvastam hatalmas gondolati kérdőjellel, mégpedig azt, hogy a taxizás kényelmetlenséggel jár az autózásal szemben.
Példaként két dolgot mondanék a témához kapcsolódva:
1. New Yorkban, és más zsúfolt metropoliszokban komoly gondokat old meg a taxival való közlekedés, mert az autók tárolására nincs mód.
2. Rodoszon tudomásom szerint nincsenek buszjáratok, a taxik pedig azon elgondolás szerint közlekednek, hogy megtöltik az autót, akár 5, akár 9 személyes legyen egy jármű,és a legoptimálisabb útvonalon szétszórják az utasokat, ez megoldható lenne, egy kb. 30km átmérőjű Budapest szerű nagyvárosban is.
Én sajnos több szempontból is öngyilkossági kísérletnek tartom a városban történő kerékpározás, leszámítva, ha valaki pl. Délpest Királyerdejében ingázik nap, mint nap.
Véleményem szerint elég “könnyed” egy számolás volt ez, pedig ezek egyszerű gazdasági tényezők amik kiszámolhatóak és minden valamirevaló család azért végez egy kis számolást. Sajnálom hogy pont egy ilyen weboldalon nincs elég részletesen kiszámolva, mert óriási eltérések létezhetnek költségekben, de azért egy átlag megcélzása valamifajta realitásérzékkel kell hogy párosuljon.
Mert a napi 8 km melyet a forditott számolásból “ki lehet hozni taxizásra” szerintem egy irreális táv. Nincs az a kocsi amely csak 3000 km-t tenne meg évente, mert ha egyszer ennyi megtett taxi-távról beszélünk, ennyit tennénk meg kocsival is, nemde?..
Ez tudniillik azt jelentené hogy az illető sosem megy le a Balcsira kocsival, sosem megy külföldre, sosem megy vidékre a rokonokhoz vagy kirándulni, mert egy-két vidéki kiruccanás már rögtön egy fél havi utazási költséget jelentene..
Egy pár költség ami felülbirálásra szorul:
1. “Az olcsóbb kategóriájú új autók átlagos ára 2-3 millió forint között kezdődik, és az APEH 5 évben jelöli meg az amortizációs időt. Ennyi idő alatt tényleg jelentőset veszít járművünk piaci értékéből, jó esetben az eredeti ár harmadáért adhatunk túl rajta. Tehát az éves amortizáció a szervizköltségekkel együtt legalább 500 ezer forint.”
Ad 1: Furcsa számtanilag.. Példa egy VW Polo 1.4 (mely bár értékálló, de ezért drágább is mint hasonló képességű társai), melynek vételára 3 millió Ft volt 10 éve, forgalmi dijjal együtt. Eddig azt hiszem egyetértünk. Egy ilyen autót viszont 10 év után kb 1,1 millió Ft-ért lehet eladni, vagyis amortizáció kb 1.9 millió forint 10 év alatt, ez 190,000 Ft évente. Szervizigény átlagban 70,000 Ft évente, mely az elején minimális, később növekszik. Az igy összejött 300,000 Ft (biztositással) azért még mindig nem 500,000 évente..
A benzinköltség egy relativ egyszerű képlet: van egy minimális határ és egy maximális határ. Be kell lőni mennyik kocsikázunk minimum és mennyit maximum, ehhez képest pedig mikor éri meg a taxi.
Ennyi.
A személyes példámat nézve, a fenti költségekkel számolva és átlagban éves 13,000 km megtételével (havi 1000 km+vakációk), 7 literes (főleg városi) fogyasztással, az átlagos éves összköltség kb. 440,000 Ft, amortizációs költséggel együtt. És akkor persze nagy fogyasztással számoltam a kocsi árához képest..
Nos, ez a km mennyiség taxiban átlagos 250 Ft/km számolással (nem beszélve a veszitett időről és egyéb kényelmi szempontokról) kb. 3 millió forint lenne!
Szóval egyértelműen a taxi óriási luxus: 3 millió forint, 440,000 Ft helyett..
Ha pedig egy egyedülálló ember példáját vesszük, aki nem viszi magával a családot, naponta szinte nem használja a kocsiját („csak” 10km napi munkahelyi és bevásárlási táv, abszurd kevés és a lakosság elenyésző része él ilyen remete életet vagy van ilyen szerencséje hogy szinte a szomszédságban van a munkahelye) és nem megy sosem a Balatonra vagy külföldre kocsival, akkor benzinköltséggel együtt éves 2500 km megtételével országos csúcsot dönt a megtett távot illetően, de ne feledjük hogy e mellett a kocsija sem amortizálódik olyan tempóban, tehát az átlagos szervizköltsége 10 év alatt annyi mint másnak 2 év alatt, a megtett km alapján. Az igazán tudatos fogyasztó ilyenkor tudniillik nem fizet ki vagyonokat a hivatalos szervizre, ha egyszer tudja hogy szinte garázsban áll a kocsija. De még ha viszi is a kötelezőre, ott tutira nem lesznek 100,000-es javitások egy olyan kocsin mely évente 3000 km alatt fut..
Vagyis, bár a benzinköltség csak egy töredéke annak amit más valaki költ, de a szerviz is.. Konkrétan igy éves szinten már csak kb. 400,000 Ft a költsége, ha 1.1 millió helyett 1.7 millióért tudja eladni a szinte vadiúj állapotban levő gépkocsit.
Evvel áll szemben a taxi költség, mely még mindig 750,000 Ft egy évben. Ha ráadásul még BKV bérlet is kell a munkábajáráshoz, mert talán nem csak a Hősök terétől a Deák térig kell elcammognia a kocsival.., akkor fejeljük ezt meg az emlitett 90,000 Ft BKV bérlet árral, és 800,000 Ft felett vagyunk, több mint duplája a kocsi költségének.
Saját magam lelkes környezet-tisztelőnek és –kimélőnek tartom magam. Ahol tudok, gyaloglok, rendszeresen kerékpározom és nem autómmal megyek a WC-re. De ha valakinek beteg a gyereke, vagy épp anyósékhoz készülnek vendégségbe vidékre, vagy csak leugranának egyet a Velencei tóra mert olyan jó a hétvégén az idő, ki akar taxira várni, nyomorogni, meghúznia magát egy taxis úriember hátsó ülésén?..
Nem is beszélve az autózás igazi előnyéről: a szabadság. Annak érzése pótolhatatlan.
Jómagam kb. 10 évet BKV-val jártam, de amint át kellett térnem a kocsimhoz az új munkahely távolsága miatt, megértettem hogy mennyit számit ha a saját járművem vezetem. Nem csak a kényelem, de a napi 1 óra megspórolása, kétszer..
Ne áltassuk magunkat hogy a környezetet kiméljük vagy spórolunk avval ha beülünk egy taxiba: saját kocsi vagy taxi, mindkettő fogyaszt, mindkettő ártalmas.
“A taxizás ökológiai szempontból is előnyösebb, hiszen egy autóval kevesebbre van szükség”
Már elnézést: de a taxi nem amortizálódik le ugyanúgy?? Ha vezetik, kopik, gyorsabb a csere. Ráadásul mivel folyamatos használatban van, előbb éri el azt a szintet amikor károsabb a kibocsájtása, mint egy saját autó..
Ergó, nem egy kocsival kevesebb, csak egy másik kocsira van szükség: a taxi a saját helyett. Ha pedig az érvelés az hogy bizony sok embert szolgál ki egy taxi, akkor ez elég súlyos gondolatmeneti hiba: ha minden reggel mindenki taxival járna munkába, vajon hány taxira lenne szükség?? Pontosan: annyira mint amennyi autó magántulajdonban, növekedne a taxisok száma hogy legyen ki kiszolgálja a sok gyalogost. Nem is beszélve arról hogy hogy fog egy taxis túlélni ha csak a reggeli csúcsban és az estiben fuvaroz?? Gazdasági nonszensz természetesen.
A hollandok ügyesek a koncepciókban: carpooling. Reggel és este beülök egy idegenhez és az visz a munkahelyre. Az ötlet teljesen jó. Csak éppen a reggeli találkozó egy parkolóban van, ahova mindenki a saját kocsijával megy ki.. Nesze a “megspórolt gyártandó kocsik” számának.. Ők is kizárólag egyéni spórolás miatt teszik, meg azért mert a parányi országukban időnként 800 km-es dugók állnak, ez kb országuk autópálya hálózatának egy harmada! Ennyivel könnyitik a dugót, de nálunk értelmetlen a koncepció, ha evvel gépkocsicsökkentést akarunk véghez vinni. Városon belül pedig túl sok az útvonal hogy össze lehessen egyeztetni ezt a rendszert tömegekben, nem is beszélve arról hogy melyik magyar hagyná hogy reggel beüljön egy vadidegen az Ő Kocsijába? :)
“A taxisofőrök általában kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint az átlag autós, hiszen nagy vezetési rutinjuk van, és a profitjukat vinné el az üzemanyagpocsékoló vezetési stílus.”
A taxisofőrt a legkevésbé sem érdekli a “spórolás”. Kizárólag a saját profitja érdekli, ez pedig időben van mérve. Ha utassal van, nyomja rendesen hogy minél hamarabb odaérjen, az utas miatt és a saját ideje miatt, mert a számla nem időben van mérve hanem távolságban. Az ideje pedig sokkal értékesebb mint az esetleges üzemanyagfogyasztása. Ha pedig épp nincs utas, cammog 40-el mintha egyedül lenne az úton, evvel feltartva a forgalmat és értelemszerűen időarányosan hosszabb ideig kiteszi a környezetet a káros kipufogógázoknak. A taxis nem járul hozzá a környezet kiméléséhez, naiv ezt feltételezni.
De még ha a fogyasztás terén nem is bizonyitható hogy mennyire “spórolós” egy átlag taxis, az viszont köztudott TÉNY hogy a taxisok sosem kicsi, gazdaságos autókkal járnak, hanem kizárólag nagy fogyasztású kocsikkal, melyeknek időtállónak, kényelmesnek és gyorsnak kell lenniük. Ennyit a gazdaságosságról, mint totális tévhit..
A cikk szándéka remek. A cikk tartalma naiv és értelmetlen, mert nem reális, cikázik az összefüggéstelen következtetések között és nem járul hozzá egy objektiv véleményformáláshoz. Próbálja meg újra.
Kedves B, olvass figyelmesebben ;) idézek a cikkből:
"Ha az autózásra szánt összegből levonjuk a tömegközlekedési bérlet éves, kb. 90 000 forintos díját, és elosztjuk a kilométerdíjjal, akkor meglepő eredményt kapunk: évente több mint 3000 kilométert is taxizhatunk."
Ezen kívül a kerékpárt is feltalálták már, igazán csodálatos közlekedési eszköz ;)
"de ha nem ülünk kocsiba nap mint nap, lehet, hogy a taxizással jobban járunk anyagilag. Hiszen ha csak a nagybevásárláshoz, sürgős dolgokhoz (pl. orvos, színház, tárgyalás) használnánk az autót, akkor akár taxiba is ülhetnénk."
Ebben az esetben nem mondhatunk le a tömegközlekedésről, tehát a bérlet árának levonása torzítja a képletet.