A repülés ára
A két legvalószínűbb ok: a repülés egyre egyszerűbb és olcsóbb az egyéb közlekedési módokhoz képest. Budapestről 42 légitársaság összesen 88 úti cél felé indít közvetlen repülőjáratokat. A célállomások háromnegyede Európában, egy-kétezer kilométeren belül található, a legtöbb országba pedig nem kell már se vízum, se útlevél. A magyar turisták tíz legkedveltebb úti célja között egyre több a „repülős" célpont. Horvátország, Olaszország, Ausztria vagy Románia autóval is elérhető, de Bulgáriába, Görögországba, Franciaországba már kényelmesebb repülni. A 2005-ös Top10-ben szereplő Marokkó, Tunézia és Törökország pedig egyértelműen a fapados és charterjáratok miatt válhatott népszerű célponttá.
Egy nemzetközi felmérés szerint az összes Európából induló utazásból 86% célja szabadidő-eltöltés volt, és minden harmadik utas tengerpart és napfény felé vette az irányt; az utak ötöde volt körutazás; közel egy hatoduk kulturális program és városlátogatás. Az üzleti vagy szakmai jellegű utazások alig 14 %-ot tettek ki, pedig hajdanán a repülés azon kevesek luxusa volt, akik megengedhették maguknak vagy akiknek a cég fizette az útját. Mérlegre téve az út megtételéhez szükséges időt, kényelmet és a földi infrastruktúrát, „olaszba" vagy „spanyolba" a repülés ma már jóval csábítóbb, mint a családi autózás vagy a turistabuszozás.
Nem csak magasan érdemes
2007-ben július 17. volt a legforgalmasabb nap, ekkor a Budapest Airport 33 050 utast szolgált ki. Jogos a következtetés: a magyar repülni vágyók többsége nyaralni szállt. Jobbára délre, akár a madarak. Csakhogy egy fecskecsapat és egy 70 tonnás repülőgép környezetterhelése merőben eltérő.
Budapest Európa közepe, majdnem minden nagyváros két órán belül elérhető repülővel. A kényelmet, a repülőtérre jutás, a becsekkolás idejét is figyelemben véve azonban a 600 kilométernél rövidebb utakra semmiképp nem éri meg repülőre szállni.
Egy 1500 kilométeres londoni repülőút alatt egy utas a saját testsúlyának megfelelő (56 kg, 73 liter) kerozint „éget el". Már amennyiben teljes a repülőgép kihasználtsága: ha ötből egy szék üres, máris 20 %-kal romlanak az arányok (70 kg, 92 liter utasonként). A kondenzcsíkok lényegében üvegház-gázokból - szén-dioxidból, nitrogén-oxidokból és vízpárából - állnak: egy 1500 km-es repülőút során utasonként 518 kg szén-dioxidnak megfelelő káros anyag kerül a levegőbe. Energiafelhasználás szempontjából minden utas szállításához 736 KWh energia szükséges, ami egy 60 wattos villanykörte éves fogyasztása. További érdekes adat, hogy ha a jelenleg adómentes kerozint is olyan ökoadók terhelnék, mint a „földi benzint", a londoni út ára közel húszezer forinttal nőne utasonként.
Földön, vízen, levegőben
A repülés még mindig inkább tömegközlekedés, mint az autózás. De az általa okozott közvetlen környezetterhelés és szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendileg épp akkora, mintha ugyanazt az utat autóval tennénk meg. Csakhogy a két órás repülőúthoz csak kétszer 3 kilométernyi aszfaltút kell, míg egy másfél napos autózáshoz 1500 kilométernyi autópálya. Igaz az is, hogy nem lehet mindenhova repülni, ráadásul a közutakat százezrek-milliók használhatják, évtizedeken át, míg a repülőkbe csak pár száz utas fér be.
Helytelen tehát azt firtatni, hogy egy igazi tudatos vásárló vajon inkább a gyors, de szennyező és drága repülőutat, a rugalmasabb, de éppoly szennyező autót vagy a repülésnél hatodával környezetkímélőbb, de időigényesebb vonatot választja-e. A távolság, időkeret, költségvetés, szállítandó tömeg függvényében változó lehet a legmegfelelőbb közlekedési eszköz. A fő kérdés az, hogy indokolt-e az utazás: valóban érdemi munkával, tartalmas városnézéssel vagy valódi kikapcsolódással telik-e majd az ott töltött idő. Az igazi pazarlás nem az utazással okozott közvetlen környezetterhelés, hanem ha a kint töltött időt vesztegetjük el fölöslegesen.
Repülővel, közúton, sínen, gyalog, kerékpáron, autóval, vonaton vagy repülve: nem az a fontos, hogy hogyan juthatunk „A" pontból „B"-be, hanem az, hogy megéri-e, és ha igen, miért.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 15. számában.
Új hozzászólás
programok
- 2011.09.19. Kis Természetbúvárok Szakköre
- 2012.01.20. Ópusztaszeri biogazda tanfolyam
- 2012.02.04. Medence Csoport workshop
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Kedves mérnökúr!
Nem igaz az, hogy a vonat szennyezése megegyezik az olaj-alapú üzemanyaggal hajtott járművekével.
Az elektromos áram egyre kevésbé támaszkodik kőolajra/földgázra/kőszénre, vagy más egyéb különösen szennyező hatású fosszilis energiahorodzókra. Vegyünk példának több országot is. Elsőként a skandináv országokat, ahol szinte 100% a vízerőművek aránya, atomerőműből van 1-2, szénerőművek/hőerőművek tudtommal már nincsenek. Aztán, Németországban egyre több atomerőművet bezárnak. Itt is jelentősebb (bár nem annyira nagy arányú) a vízenergia, továbbá egyre nagyobb mértékben használnak szél és napenergiát. Spanyolországban még a termelés fele ugyan hőerőmű, de fokozatosan váltja le a déli részein lévő napcella- és napkollektorgyűjtemény. Franciaország: Atomhatalom, szinte csak atomenergiát használ. Nagy-britannia: Atomhatalom úgyszintén, ezen kívül jelentéktelen a többi aránya, bár a zöldenergia felhasználása (szelesség miatt) itt is egyre növekszik. Magyarország sajnos még elmaradottabb ilyen téren, bár a folyóink vízenergiáját hasznosítani lehetne a jelenleginél sokkal jobban, továbbá az alföld szelessége és a magas napsütéses órák száma miatt az országban mind a szél, mind a napenergia nagyobb teret nyerhetne...
Summa summárum: Lehet persze szidni a vasúti közlekedést, viszont az vitathatatlan tény, hogy a nagyobb tömegközlekedési eszközök közül a LEKEVESEBB a szennyezése. (idézet: "a repülésnél hatodával környezetkímélőbb") A cikk írója NEM állította, hogy a vonat nem szennyez, csak azt (ami kiszámolható tény egyébként), hogy sokkal kevesebbet. Arról ráadásul nem beszélt a cikk írója, hogy egyre népszerűbbek a nagysebességű vasútak (európai szinten sajnos még nem, de pl. Japánban már kényelmesebb így közlekedni, mint repülővel -> tágabb hely a szerelvényen belül, nincs be/kicsekkolás stb.), így előbb-utóbb egyrészt az olajkészletek vészes fogyása, másrészt pedig a vasúti közlekedés egyre fejlettebb mivolta miatt a kontinensen belüli vasúti közlekedés egyre kényelmesebb lesz az európaiak számára. (személyes véleményem: az USA gazdaságilag megtehetné (csakhát ugye olajlobbi és tsai.), hogy a belföldi vasúthálózatát fejlessze, japán módra, nem teszi meg sajnos...)
Mindazon által, hogy most felsorakoztattam néhány érvet a vasút mellett, azt is írhatom, hogy valószínüleg az egyéb közlekedési eszközök is nagy fejlődésen fognak átmenni. Többek között az autók és buszok. Már létezik (sokak szerint az olajlobbi hatására visszatartott a debütálásuk) az elektromos autóknak hatékony prototípusa, s ezen kívül számos egyéb alternatív módon meghajtott jármű. Remélhetőleg az elkövetkező években ezek elterjednek majd, ez volna ugyanis a Föld lakóniak hosszú távú érdeke.
A mezőgazdaságot tekintve pedig számos önellátó módszer (ami gyakorlatban is működik) létezik, melyek alapján nemcsak hogy önfenntartó lehetne a mezőgazdaság, hanem a jelenlegi termelési adatok többszöröse is produkálható lenne a mezőgazdaság erőgazdaságra való átállásával. Bár a gabonatermelés így csökkenne, viszont egyéb más termények viszont hirtelen "többen lennének", kvázi a termelési adatok összegezve jobbak lennének.
Összességében az olajlobbit ostorozó hozzászólóval értenék egyet, viszont amit Te írtál, az sem kevésbé demagóg, mint amiről azt állítod, hogy az. Változtatni kell. Nem lesz kevesebb embernek munkája, ha átáll a világ a zöldenergiára (az átállás ideje alatt mindenképp megnőne, de elképzelhető hogy utána is több maradna). Ugyanígy a jól bevált környezetet kímélő, vegyszereket stb. nem igénylő erdőgazdálkodás sem (ugyanis azt emberi felügyelet nélkül, pusztán gépekkel nem lehet hatékonyan csinálni!). Az egyetlen vesztese ezeknek a változásoknak az oljalobbi oszlopos tagjai lennének. Ezért nem akarják - egyébként rendkívül önző módon - ezt. Sajnos.
Tibi voltam, de nem akartam hódítani :)
Az a "legviccesebb" az egészben, hogy ha arra gondolok, hogy nem ulok repulore, mert az kornyezetszennyezo, attol az a jarat még ugyanugy felszall. És el is érkeztunk a mokuskerékhez.
Arra kéne mar raébredni, hogy a sok olajmagnast agyon kene verni, mert rengeteg alternativ energiaforrasunk lenne, csak ezek nem hagyjak az uzletuk miatt ezeket kiaknazni. Nem az utazas mennyisege a kerdes, hanem a felhasznalt energia tisztasaga.
Imre
Nem a cikk demagóg, hanem Ön mérnökúr.
Kedves mérnökúr!
Részben igaza is van, de szerencsere nem állja meg a helyét a véleménye.
1) Az erőműben nagyobb hatásfokkal lehet a fosszilis energiahordozot árammá alakítani, mintsem kis mozgó áramgenerátorokban (=dízelmozdony).
2) Magyarországon a villamos energia 40%-a atomenergiából származik, aminek a kibocsátása nagyon kevés, szinte nulla. De máshol is működnek atomerőmuvek, europaban igen sok van.
3) Ha biciklivel vagy gyalog megyunk, nem kell magunkkal cipelni +1 tonna fémet, mint amikor pl. autóval megyünk vagy más "fejlett" közlekedési eszközzel. Természetesen a gyalog közlekedés is bocsát ki széndioxidot, mert többet lélegzünk és több tápanyagot fogyasztunk el, mint amikor csak fekszünk, de csak 70 kg-ot kell mozgatni nem 1070-et, így ahhoz kevesebb energiaszükséglet és kibocsátás járul.
Egyetlen kérdésem lenne a vasút környezettudatosságához: ugyan miből jön a rettenetesen zöld energia, amit a vonat használ?
A helyes megfejtés: erőműből, azaz a vonat valójában ugyanúgy szennyez, csak nem ott pufog ki, hanem az erőműben.
Ha biciklivel is megyünk, vagy akár gyalog, akkor is energiát használunk fel: amihez felszántották traktorral a földet, öntözték (nem szélerőművel táplált szivattyúval, betakarították kombájnal, szállították teherautóval, őrölték... stb. stb. Az emberi élet jelenleg igen energiazabáló.
Ez van, lehet rajta változtatni, de ne ostobán, demagóg eszmék mentén.