Olvasónk írta: Nejlonzacskót karácsonyra?

Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretném felhívni a figyelmüket egy általam (és környezettudatos honfitársaim által minden bizonnyal szintén) rendkívül sérelmesnek tartott reklámra, melyet a CIB bank folytat.
A minap a postaládámban találtam kéretlen küldeményként egy nejlon reklámszatyrot, melyen a CIB bank egy termékét próbálja reklámozni. Megjegyzem, hogy sosem voltam s nem is leszek ügyfele a nevezett banknak. Ezek után akkor sem, ha ők lennének az egyetlen bank a világon...
A reklámszatyor fölöttébb környezetszennyező, s ezt pont most akarja a bank rám és nyilvánvalóan sok ezer honfitársamra is rátukmálni, amikor éppen zajlik Bali szigetén a klímakonferencia, ahol próbál a világ megegyezni a bolygó életben tartását elősegítő, környezetszennyezést korlátozó lépésekről... Nem tudom, hogy miként lehetséges ilyen reklámkampány, hogyan dobálhat a postaládákba a CIB egy nejlonszatyrot, amely után az üzleteknek például környezetterhelési díjat kell fizetniük? A CIB vajon megfizette? És ha igen, végiggondolta-e, hogy így ezzel a reklámmal esetleg az ellenkezőjét fogják elérni, mint azt a kampány célja sejtetni engedne?
Lassanként elindulni látszik egy szemléletbeli átalakulás hazánkban is, végre kezdenek az emberek vászonszatyorral bevásárolni járni. Erre egy bank veszi a bátorságot, s ellene tesz a civil szervezetek és az ország vezetése által is nagyban támogatott környezetvédelmi lépéseknek.
És ha már ismét nejlonzacskó, egy kapcsolódó hír: Katalónia is tervezi ökoadó kivetését a műanyagszatyrokra
Katalónia kormánya tervezi bevezetni az ökológiai adót a műanyag tasakokra, amelyeket a szupermarketek adnak a vásárlóknak, hogy így csökkentse túlzott felhasználásukat. A cél: véget vetni a pazarlásnak és a környezetszennyezésnek.
A példa Írország, ahol egy hónappal az után, hogy 15 százalékos adót vetettek ki a zacskókra, azok fogyasztása 90 százalékkal csökkent. Amikor később a vásárlók újra "rászoktak", akkor az adót 22 százalékra emelték. Olaszország, Svédország, Dánia, Németország és Izland szintén bevezette és Nagy-Britannia is tervezi. Dél-Afrikában 13 800 eurót (3,45 millió forint) is elérő bírságot is kiróhatnak arra a cégre, amely a műanyag tasakok teljes tilalmát megszegi - írta az El País című spanyol napilap.
A világban négyféle módon próbálják ezeknek a termékeknek a forgalmazását és használatát megszüntetni: a felhasználó tudatosítása, a használat teljes megtiltása, az újrafelhasználás és az adóztatás.
A katalóniai hulladékügynökség egy éve tárgyal eredménytelenül az érintettekkel: a fogyasztókkal, a gyártókkal, a forgalmazókkal, a szupermarketekkel és környezetvédő szervezetekkel. Egyetértés még nem született. A cégek a fogyasztók nevelését tartják célszerűnek és nem az adókat, az környezetvédők viszont az adót vélik hatékonyabbnak. Ez utóbbit megfontolandónak tartják a fogyasztók is, bár remélik, hogy a cégek más kezdeményezéssel is előállnak.
Forrás: MTI








Hozzászólások
"Szégyenlistán" a CIB Bank
A CIB Bank Zrt.-t elmarasztalta a Budapesti Békéltető Testület
A CIB Bank Zrt. egyik ügyfele 2008. november 7.-én internet bankon kezdeményezte a CIB Ingatlan Alapok Alapja befektetési jegyeinek visszaváltását amit a bank nem hajtott végre és az ismert PSZÁF felfüggesztés miatt ez a fogyasztónak kárt okozott. A bank telefonos beszélgetésekben kártalanítást ígért de később ezt változó indokokkal megtagadta.
Az ügy a Budapesti Békéltető Testület elé került, amely BBT/6/2009. számú határozatában kötelezte a bankot az ingatlan jegyek 2008. november 24.-i árfolyamon történő visszaváltására (megtekinthető: http://www.pannon.info).
A bank ezt megtagadta és ezért a CIB Bank Zrt. joggal szerepel azon cégek "szégyenlistáján" amelyek a a Budapesti Békéltető Testület (BBT) honlapján is helyet kaptak. Ezen azon cégek szerepelnek amelyek nem hajtják végre a BBT határozatát és a fogyasztó jogokat semmibe veszik.
További információ a http://www.pannon.info oldalon!
fgn ztu muzt i.89ötzsrt