Olvasónk írta: „Hunor” vagy „magor”?
T. Tudatosok! Egy új hírük kapcsán (www.nevasaroljsemmitnap.hu) kerestem meg ismét a honlapjukat, megint jól fölbosszantottak.
Ne vásároljak egy napig? Kinek jó ez? Már rájöttek a lényegre a honlap bevezető írásában „a pénzünk szavazat - akár akarjuk, akár nem." Ha nem veszem meg pénteken, akkor előtte csütörtökön, vagy utána szombaton. A heti pénzügyi egyenleg nem változik.
A pénzünk a szavazat. Én arra szavazok, hogy ne legyünk az EU élelmiszer hulladék lerakata, hazai terméket akarok venni. Részben egészségi, részben nemzetféltő, tehát termőföld- és munkaerő védelmi okokból is. Ezt reklámozza a MAGOR is. A levelezésem akkor szakadt meg Usztics Mátyással, amikor arra kértem, ne csak a termék forrása, hanem annak ára is legyen MAGOR. Igen, a magor jövedelmekhez igazított. A magor többség a rugalmatlan energia- és egyéb kötelező kiadások után a maradék elven költ az élelemre, és azt veszi meg, ami olcsó. És a kereskedelem kiszolgálja ezt az igényt. Van virsli 200Ft és 2000Ft/kg áron is. Gondolom az alsó határ nem igazán élelmiszerből van. Azt kéne elérni, hogy a kereskedelem ne forgalmazhasson ilyen 200 Ft-os, élelmiszernek látszó ártalmas dolgot.
Kormányunk nagyon vigyáz rám. Nem engedi, (leginkább az autóipari lobby nyomására) hogy a szomszédom autója környezetszennyező legyen, évente elküldi zöldkártya vizsgálatra. Amilyen erkölcsi jogon ezt megteheti az emberi környezet védelme érdekében, ugyanilyen alapon (mondjuk a tudatos vásárlók nyomására) megtehetné az élelmiszerek vonatkozásában is az ember védelme érdekében is. A fogyasztóvédelmi felügyelőséggel levelezve tudtam meg, hogy van valami Magyar Élelmiszerkönyv, és abban van meghatározva a minimális követelményszint. Az ezzel való foglalatosság lehetne az egyik téma, amit a tudatosok tehetnének. Ezt kéne társadalmi vizsgálat tárgyává tenni, netán a gusztustalan példákat a TV-ben is közszemlére tenni, mindaddig amíg nem sikerül elérni az élelmiszernek látszó hulladék hatósági kiszűrését. Amennyiben a külföldi nagy feldolgozók nem tudnak gyárilag előállított élelmiszer pótlékot behozni, árusítani, hanem csak a rendeset, akkor a hungarikum a HUNOR élelmiszer, és a hazai kistermelő ára is megint versenyképessé válik.
Tudom ennek mellékhatása nem igazán kedvező, mert megemelkedik az árszint. Ennek csillapítására is van ötletem. A régvolt HANGYA szövetkezethez hasonlóan létre kell hozni egy közös, termelő/fogyasztó szövetkezetet. Ebben a szövetkezetben nem történne vásárlás és akkor nem lenne pénzmozgás és nem lenne ÁFA sem. Egyrészt ez a 20%, továbbá a nagy/kis kereskedelmi árrés is megtakarítható, amit a szövetkezet két tagja megoszt egymás között, az internetes háttérrel és mobil telefonnal korszerűsített MDF piacon. Én nem pénzt adok a termelőnek, hanem a szövetkezet központi bankjában P (pénz) típusú részvényt vásárolok, és azt a virtuális árutőzsdén (mobil telefonon) elcserélem a termelő birtokában lévő azonos névértékű T (termék) típusú részvényre. Tehát tőzsdei részvények cseréje a folyamat. Nyilván előnyös üzletet kötök, mert a tőzsde valamelyik TELEPÉN (pl. MDF piacon, vásárcsarnoki standon, a termelő telkén, az én házam mellett véletlenül ott álló teherautóból két láda szabolcsi almát és egy zsák krumplit stb. sorsolnak ki, tehát) ajándékot is nyerhetek. Csak este fogom észrevenni, hogy a T típusú részvény értéke 0-ra zuhant. De optimista vagyok, másnap is tőzsdézek, persze csak kicsiben, a Fény utcai piacon, 2l tej és 1kg kenyér nyeremény értékhatárig. Sőt a lakásban megvan még a kémény, az egyre dráguló gáz helyett egy bála energia fű-, vagy „hunor gazdaságos" kukorica pellet is jó vásárfia lenne. Ez már az éves költségvetésemben jelentős tétel, kevés számú tranzakcióval jelentős összeget tudok más csatornába terelni.
Újabban az egészség is drágul. Talán tudatosan kéne átkutatni a népi bölcsesség tárházát, részben természetes gyógyszerek után, de fontosabb a betegség megelőzése, és még inkább az egészség megőrzése, (tudatos táplálkozás, tudatos életmód), hogy ne legyek a gyógyszergyári termékek tudatos vásárlója.
Van egy kis telkem, és kis kertem. Vettem hozzájuk egy kis könyvet is, ami az éves ültetés megtervezésétől a napi főzésen át az őszi befőzésig egy oksági folyamatként mutatja az éves gazdálkodást (funkció/költség) benne a hozadékként kapott élelmiszer- és életminőséget (benne a patikamentes egészséget) is.
A fenti szövetkezeti javaslatom mentén annak a módját kéne megtalálni, hogy a növény - a sajáthoz hasonlóan - a termelő kertjéből 24 órán belül a fogyasztónál legyen. Régen a városkörnyéki termelők délután, este szedtek, éjjel (kis edénykékben) szállítottak, reggelre a piacon volt a növény, és személyes garanciaként termelő is. Talán egy kisebb városrész és egy kisebb vidéki település köthetne megállapodást (ültetési tervet). Ennek keretében a városi időnkét meglátogatná a termelőt, (esetleg valamilyen munkában segít is) így kialakul a személyes kapcsolat, a bizalom, amire alapozva egy autó naponta házhoz szállítaná azt, amire az adott évre előre kalkulált kereten belül éppen megtermett. Igen, egy időtartományon belül a termés érési üteme határozza meg a fogyasztást, tehát a vevő is alkalmazkodik. Ez a közös érdek: a biztos piac, a garantált minőség és a szolid ár.
Nyilván egy tőzsdés, vagy jogász kinevet, de valahol ebben az irányban látom a kiutat. A tudatos vásárlói célom világos: teljesen felesleges adót, tágabban bármilyen pénzt adni a kormány kezébe, mert úgyis csak elherdálja. És átfogalmazom a tudatos lapon közölt igazságot: „a pénzünk szavazat - akár akarják, akár nem, a (magor által megfizethető) hunorra szavazok".
Horváth Ákos, pályakezdő nyugdíjas
Új hozzászólás
programok
- 2012.06.25. Látó - Mező Közösségi Ökotábor
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Kedves Barátaim!
Tudnának ajánlani nekem egy-két az alább idézett sorokban említett könyvet?
Szeretnék találni egy használható dokumentumot, mely segít irányítani az első kapavágástól a karácsonyi bejgliig, hogyan lehet önellátóvá tenni egy családot!
A favágást, olajütést, szappanfőzést majd már beleszervezem...
"Van egy kis telkem, és kis kertem. Vettem hozzájuk egy kis könyvet is, ami az éves ültetés megtervezésétől a napi főzésen át az őszi befőzésig egy oksági folyamatként mutatja az éves gazdálkodást (funkció/költség) benne a hozadékként kapott élelmiszer- és életminőséget (benne a patikamentes egészséget) is."
Válaszaikat - mivel nem tudok gyakran e honlapra látogatni - elsősorban a következő villamos-postacímre várom:
kovacskrisztian@t-email.hu
A levélíró - az első szakasza alapján - nyilvánvalóan nem veszi számba az összes lélektani tényezőt. Ha a vásárlással kapcsolatos problémák, a túlzott vásárlási hajlam problémája bekerül a köztudatba, az igenis sokat nyom a latba hosszabb távon, még ha a heti pénzügyi egyenleg nem is változik.
viszont igényesebb színben tünteti föl a hozzászólót, mint amilyen. csakígy ki lehetne javítani az amúgy ragyogóan ragozó, de ide nem illőt mondó partikillereket.
Azt gondolom, hogy ha egy napig tényleg nem vásárolunk semmit akkor ez sokunknak igen jó terápia lehet. Észre lehetne venni , hogy bizonyos lelki problémák kezelésére mennyire gyógyír a vásárlás. Talán kicsit szenvednénk is. Akik azzal védekeznek , hogy az előző vagy másnap úgyis megveszik azt (!) amire szükségük van azok tényleg tudatos vásárlók. Közülük talán még egyikük sem volt úgy, hogy bement egy boltba tíz kifliért aztán úgy jött ki, hogy vett mellé még egy színes valamit is. Ez a nap a szerintem a színes valamikről szól.
Horváth úr hozzászólásával tökéletesen egyetértek. "Nem vásárolni semmit" ugyanolyan értelmetlen marhaság, mint tüntetést szervezni a parlament elé mondjuk az infláció ellen. (kicsit félve írom le, nem szívesen adok tippet valami antiglobalista ifjútöröknek.)
Bár jogász végzettségű vagyok, csöppet sem nevetek a termelőszövetkezetek ötletén. Ha a rendszerváltás óta történtek bűnök, akkor az első helyen a magyar termelőszövetkezeti rendszer szétverése az volt. Ne hagyjuk becsapni magunkat az ilyen a "multinacionális tőke szabadon rabolhat" stílusú felvetésektől: hosszú lenne kifejteni,de a multinac. finán. karv. stb. tőkének nagyon sok pozitív jótékony hatása is van. Ha mégis szabad rablásra vetemedik, azt leginkább magunknak köszönhetjük, mert lehetőséget adunk rá:
-Európai összehasonlításban a magyar akar legkevesebbet fizetni az élelmiszerért, miközben elvárja, hogy az jó minőségű legyen.
- Simán végignéztük, hogy hozzá nem értő idióták (pl. a kisgazdák teljes kormánytámogatással) szétverjék a termelőszövetkezeteket.
- Mára csődbe vittük a hazai kézműipart (bőr textil stb.)azzal, hogy a kétségtelenül drágább, hazai helyett előbb a (Thai földön vagy Hong kongban gyártott) silány minőségű, erkölcstelen módon előállított amerikai tömegterméket (NIKE)vásároljuk meg.
- Miközben kaján és ruhán spórolunk gyakorlatilag csukott szemmel, sőt mosolyogva írunk alá milliós hitelszerződéseket, ami után úszik a kocsi, a lakás.
- Kis népünk mániákusan külföldi mintákat követ, és bizalmatlan minden itthonról érkező megoldási javaslattal szemben. Így a "nem vásárolni semmit" "hülyeség szabaddá tesz"- stílusú jelszavát sem nálunk agyalták ki.A multinacionális tőke (sic!) az ilyen kampányokon legfeljebb megrázkódik, és a markába röhög: bár természetesen itt tényleg (de tényleg!) mindenki egyéniség, azért a kampányolók is egy sajátos szubkultúrát alkotnak,sajátos viselettel, sajátos, zenei ízlésvilággal. Márpedig ezeket az "egyéniségüket kifejező" ruhákat, CD-ket (fáljcserélőktől bocs)is legyártják valahol, és nyilván nem ingyen adták oda. Szóval, ez is ÜZLET.
Piacról beszélni akkor, amikor mondjuk a mezőgazdaságban pl ott a CAP? Ami ráadásul egyelőre diszkriminatív: más támogatást kap a magyarországi és mást a többi ország gazdája?!
Ne bohóckodjunk már. Ez itt nem piac, hanem multinacionalista tőke diktálta szabadrablás.
Három felvetésem lenne:
1. Egy bizonyos csoport körében él egy olyan sztereotípia, hogy a külföldi termékek csakis azért olcsóak, mert rosszabb a minőségük, a magyar termékek pedig azért drágábbak, mert kiválló minőségűek. Biztos lehet példákat felhozni az állítás mellett, azonban általában véve ez egy hamis állítás. Amennyiben a drágább (és nem feltétlenül jobb minőségű) magyar termékeket vásároljuk konzerváljuk a most meglévő gazdaságtalan, pazarló termelési rendszert.(ezzel persze néhány magyar vállalkozó jól jár)
2. A magyar gazdaságnak pont az tenne jót, ha a piac a maga néha kegyetlen szelektáló mechanizmusával rákényszerítené, hogy olyan termékeket állítson elő, melyek kiválló minőségűek és előállításuk gazdaságilag hatékony. Ezáltal nem csak a magyar piacon lenne keresnivalójuk (és ott is csak azért mert magyarok), hanem más országokban is.
3. Ne feledkezznk meg róla, hogy a külföldi termékeket is MI fogyasztók vásároljuk meg a boltokban. Bármilyen adminisztratív választékot szűkítő korlátozás a MI érdekeinket sértené a néhány kivételezett magyar termelő javára, nem is beszélve a morális aggályokról. (meddig mehet el az állam az életünk befolyásolásában)Egyébként ebben a témakörben ajánlom számos nobel díjas közgazdász tanulmányát, akik a protekcionista állammal szemben foglaltak állást.
lehetne helyesen írni. Azért erre figyelhetnének a szerkesztők, mert rontja a hitelét a lapnak. A helyesírási hibák kijavítása nem sérti a mondanivalót.