Olcsó játék hülye gyerekeknek?

Jó esélyünk van arra, hogy az autó- és motorsport legnagyobb központja legyünk a térségben - nyilatkozta az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (OTM) államtitkára az MTI-nek a rajt apropóján. Hogy van-e emögött átgondolt kormányzati stratégia, nem tudom, s azt is csak sejtem, hogy egy szűk érdekcsoport igen jól járna ezzel. A Párizs-Dakar Ralit mindenesetre sikerült némileg átfazonírozva máris idecsábítani, miután az eredeti, nagy múltra visszatekintő futamot a szervezők terrorfenyegetés miatt elhalasztották.

Már tavaly is lehetett arról hallani, hogy a kicsi, ám annál befolyásosabb ralis elit azon dolgozik, hogy hosszabbítsák meg a Párizs-Dakar eredeti vonalát, s mondjuk induljon Magyarországról. Miért is ne, olyan jól mutatnának az óriási dzsipek a Bakonyban vagy épp a Hortobágyon!

Miközben a világ progresszív fele azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne a fenntartható fejlődést megvalósítani, s hogy hogyan lehetne a klímaváltozást okozó- nagyrészt épp az egyéni motorizációnak és autóközpontúságnak tulajdonítható - üvegházhatású gázok kibocsátását mérsékelni, és a klímaváltozás várható hatásait megelőzni, addig mifelénk még mindig ez a trend. Miközben a kormányzat komoly összegeket fordít a lakossági energiatakarékosság előmozdítására, és kommunikációs programmal támogatja a lakosság klíma- és környezettudatosabbá válását, addig a másik oldalon teljesen ellentétes irányzatoknak ad táptalajt. Nincs itt valami ellentmondás?

Az egész rali-cirkusz végérvényesen atavisztikussá vált. Persze, hallom, sejtem, óriási pénzekről van itt szó, azonban ezeket teljesen öncélú módon arra fordítják, hogy bebizonyítsák az ember és a technika minden mással szembeni elsőbbségét. Építsünk csodagépeket, legyünk úrrá a természet erőin! Gázoljunk át minél gyorsabban és minél látványosabban a homokdűnéken, lápokon, sziklás platókon és erdőkön - mintha ezeknek épp az lenne a rendeltetése, hogy terepasztalként szolgáljanak egy nem épp olcsó, óriási károkat okozó játékhoz.

Egy dolog sosem jön át a képernyőn: ezek sok esetben érzékeny, az embert is fenntartó ökoszisztéma számára nélkülözhetetlen élőlények élőhelyei, élőhely-együttesei. Könnyen sebezhetőek és tönkre is tehetőek. A terepjárók „krosszozása" óriási károkat okoz: Afrika, Amerika és Ázsia sivatagos-félsivatagos területein például jelentős mértékben fokozzák az elsivatagosodást, a sivatagi eredetű por atmoszférába kerülése pedig globális problémát jelent.

De ez csak a dolog egyik része. Mindeközben egyre népszerűbbek és egyre elérhetőbbek az egyéni „játékszerek": az olajfaló és rossz kibocsátási mutatókkal bíró és biztonsági problémákat is felvető városi terepjárók, ez erdők csendjét felverő, óriási károkat okozó és bizony a természetet annak értékeiért felkeresők számára meglehetősen idegesítő, a nemzeti parkokat sem kímélő terepmotorok és négykerekű társaik, a quadok. Egyre népszerűbb az egyéni autózás, a valódi alternatívát kínáló közösségi közlekedés pedig szép lassan elsorvad.

A nagy pénzekkel és még nagyobb médiafigyelemmel megtámogatott rali-cirkusz ezt támogatja, ezt népszerűsíti. Van jó néhány igazán felelőtlen kezdeményezés és nem épp fenntartható folyamat a mai Magyarországon, de ez igazán égbekiáltó.

Közben a nagy gépzaj elnyomja az olyan előremutató kezdeményezéseket, mint a Széchenyi futam, ami az alternatív meghajtású járműveket állítja a start-vonalhoz. Fenntarthatóbb lenne inkább ezt támogatni!

Kép [cc] PressPix Photography, Adbusters