Mire megy el a fizetésünk?

A KSH 2000 és 2007 között vizsgálta a magyar lakosság fogyasztási szokásait, azt, hogy mire, mennyit költünk. Amíg a kiinduló évben (2000-ben) a statisztikák szerint személyenként 383 ezer forintot jelentettek a fogyasztási kiadások, addig hét év múlva ez az összeg már 706 ezer forintra emelkedett.

A jelentős növekedés mellett arányaiban is átalakult a költés, hiszen az addigi csökkenő tendencia helyett 2006-tól már több pénzt költünk élelmiszerre és alkoholmentes italokra, 2007-ben például az összes kiadás 23,7%-át.

Arányaiban nőtt az egészségünkre fordított összeg is: gyógyszerekre, egészségügyi termékekre, gyógyászati segédeszközökre 2000-ben a lakosság összes kiadásainak 2,5%-át, 2007-ben pedig már 3,4%-át költötte.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy egyre kevesebbé vesszük igénybe a postai szolgáltatásokat, de az életmódbeli változásoknak köszönhetően több pénzt hagyunk a mobil- és internetszolgáltatóknál.

Érdekesség, hogy a külsőnkre nem tudunk már annyit költeni, mint korábban, hiszen mind a ruházkodásra (arányaiban 2,9%), mind a lábbelikre (1,3%) fordított összeg csökken.

Mit eszünk?

2007-ben fejenként közel 153 ezer forintot költöttünk ételre és 14 ezret alkoholmentes italokra. A vizsgált időszakban 20,8%-ról 11,7%-ra csökkent a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek aránya.

Ezzel párhuzamosan nőtt a vendéglátóhelyeken hagyott forintok száma: 2007-ben fejenként 22500 forintot költöttünk ilyen célra, ami 21%-os növekedés 2000-hez képest. A statisztikai hivatal szerint ezen belül el kell különíteni a munkahelyi és diákétkezési, illetve a kereskedelmi vendéglátási kiadásokat. Míg előbbire - az e szektort jellemző drágulás következtében - csökkenő volumen, addig utóbbira - a viszonylag olcsó éttermek, gyorséttermek közkedveltsége okán - folyamatos emelkedés volt jellemző.

Az utóbbi években átalakultak az élelmiszer-fogyasztási szokások is, így például egyre kevesebb állati eredetű zsiradék fogy. De az egészségesebb táplálkozás felé való elmozdulást jelzi a cukorfogyasztás visszaesése is. A gabonafogyasztáson belül átrendeződést tapasztalhattunk: miközben a kenyér fogyasztása jelentősen mérséklődött, addig a péksüteményeké folyamatosan nőtt.

Húst nagyjából ugyanannyit fogyasztunk, viszont talán meglepő lehet, hogy kevesebb fogy a sertésből és több a belsőségből. Európai mércével mérve azonban továbbra is alacsonynak tekinthető a tej-, hal-, valamint zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk.

A gazdagok többet fogyasztanak

Nem meglepő módon az alacsonyabb jövedelműek érzékenyebben reagálnak az árváltozásra. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztását vizsgálva azt látjuk, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők egy főre jutó fogyasztása néhány élelmiszer, például a kenyér és a szárazhüvelyesek (pl. bab, lencse, borsó) kivételével szinte minden élelmiszerfajtából magasabb.

A legnagyobb mennyiségi eltérés - több mint három és félszeres - a felső jövedelmi tizedben élők javára a sajt és a túró fogyasztásában mutatkozik, de nagyon jelentős a különbség az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcsöknél, zöldségféléknél is.

A nyugdíjasok többet költenek ételre

A statisztikai hivatal adatait összehasonlítva egy érdekességet is találhatunk: amíg az aktív kereső háztartásokban éves szinten 158 ezer forintot költöttek élelmiszerre (az összes kiadás 22,3%-a), addig a nyugdíjasok 205 ezer forintot (a kiadások 27,6%-a) fordítanak erre a célra. Ez azért lehet, mert a nyugdíjasok háztartásaiban döntő hányadban felnőttek élnek, akiknek magasabbak a szükségleteik, illetve gyakrabban látják vendégül a már nem velük élő családtagjaikat is.

Ugyancsak ebbe az irányba mozdítja a statisztikát az is, hogy a nyugdíjasok gyermekeiket, unokáikat élelmiszerrel is támogatják. Bár ez a fajta segítség csökkenő tendenciát mutat, ami vélhetően nem teljesen független saját termelés visszaszorulásától sem.

A háztartások 33%-a, azaz 1,2 millió háztartás nevel 20 éves, illetve fiatalabb gyermeket, ami azért is fontos, mert a gyermekes háztartások fogyasztási szerkezete eltér a gyermek nélküliekétől. A gyermekesek egy főre jutó élelmiszer-fogyasztása alacsonyabb a gyermektelenekénél, és a gyermekszám növekedésével egyre csökken az egy főre jutó elfogyasztott élelmiszer-mennyiség. Ez főképp a zöldség, a gyümölcs esetén mutat negatív tendenciát.

Energiára megy el a pénz 13%-a

Az élelmiszer után a lakásfenntartásra költünk a legtöbbet. 2007-ben lakásfenntartásra - vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra - több mint kétszer annyit (148,6 ezer Ft/fő/év) költöttünk, mint 2000-ben. Ezen belül az egy főre jutó energiaköltség (91 ezer Ft/fő/év) a lakásfenntartási kiadások több mint 60%-át, az összes kiadásoknak pedig 13%-át tette ki. Az energiakiadások legnagyobb része a fűtésre megy el.

Az 1990-es évektől a magyar lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága folyamatosan javul. A televíziós ellátottság teljes, sőt a legtöbb családnak több TV-je is akad. Amíg DVD-vel a gyermekes háztartások 64%-a, hifitoronnyal 48%-a, digitális fényképezőgéppel 31%-a rendelkezett, addig ugyanezek az arányok a gyermekteleneknél 30, 26, illetve 14% voltak.

A személyiszámítógép-ellátottság folyamatosan nő: 2007-ben a háztartások több mint 43%-ában található komputer, de laptoppal is már 6%-uk rendelkezik. A mobiltelefonok is egyre népszerűbbek, amit jól alátámasztanak a számok: 2000-ben a száz háztartásra jutó darabszám 27 volt, 2007-ben 166. Személygépkocsival a háztartások 49,7%-a rendelkezett 2007-ben.

Kép [cc] steve