A megtakarított energia árából fedezhető a takarékossági beruházásra felvett hitel
A Magyar Építőművész Szövetség, valamint az Építészek Nemzetközi Szövetsége által múlt héten rendezett konferencián Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára a Zöld Beruházási Rendszert mutatta be. Ez nem más, mint a Magyarország által eladott széndioxid-kvóta vételárának a széndioxid-kibocsátás csökkentésére fordítása. A 2009-2012 közötti program keretében pályázaton lehet pénzhez jutni. Az első ütemben 10 milliárd forint lesz a rendszer alapjában, de további hasonló nagyságrendű befizetések várhatók a kvóta értékesítésből - mondta az államtitkár.
Az egész napos konferencián olyan projekteket mutattak be az előadók, amelyek példaértékűek az épületek széndioxid-kibocsátásának csökkentésében. Az energiahatékony, alacsony energiafogyasztású épületek és passzívházak mellett a megújuló energiaforrások alkalmazásával lehet legerőteljesebben visszaszorítani az épületek ma még jelentős szén-dioxid kibocsátását. A távlati cél a zéró széndioxid-kibocsátás, vagyis a légkörbe jutó, környezetterhelő gáz teljes visszaszorítása.
Az egyik bemutatott példaértékű épület a világ negyedik legnagyobb temploma, az új fatimai Szentháromság templom volt. Ez a hívek adományaiból összegyűjtött 70 millió euróból épült fel 2007-ben, Alekszandrosz Tombazisz görög építész tervei alapján. Az új templom kör alakú, 125 méter átmérőjű. Nincsenek hagyományos ablakai, mégis természetes fénnyel világos a tér, a tetőbevilágítóknak köszönhetően. Az épületegyüttes a passzív hűtés technikáját alkalmazza.
A köröshegyi hídmérnökségi telepet Szekér László tervezte, és az épület passzívaknak mondható, tehát négyzetméterenként évi 15 kwh-nál kevesebbet fogyasztanak, bele értve a fűtést és a hűtést is. Az épület gázbekötéssel nem rendelkezik, és egyáltalán nem használ gázt vagy egyéb fosszilis energiát az üzemeltetéshez, az elektromos áramot is részben megtermeli, és áramkimaradás esetén is több napig üzemképes marad. Ezt napelemekkel és szélgenerátorral éri el.
A meg nem épülő kormányzati negyed terve szeptember 25-én Madridban elnyerte az öt földrészen párhuzamosan zajló Holcim Awards verseny európai fődíját. A koncepció továbbfejlesztéséről Janesch Péter építész tart előadást szerda délután.
Forrás: MTI
Új hozzászólás
programok
- 2011.09.19. Kis Természetbúvárok Szakköre
- 2012.01.20. Ópusztaszeri biogazda tanfolyam
- 2012.02.07. I love JÓ! képkiállítás
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Lévén hogy hamarosan időszerűvé válik, az elmúlt hetekben sok időt fordítottam az efféle témákkal kapcsolatos tájékozódásra. Megdöbbentő, hogy néhány primitív technikát elsajátítva mennyire egyszerűen és olcsón lehet rendkívül hatékony épületeket és berendezéseket tervezni – szinte teljes egészében természetes anyagokból.
Építési anyagként tökéletes a vályog; néhány alapelvet betartva rendkívül tartós, és kiválóan szabályozza a páratartalmat, így a fürdők még higiénikusabbak is lehetnek. Nem muszáj parasztháznak sem kinéznie; szabadon formázható, és minél több az ívelt fal, annál erősebb a szerkezet. Ugyanebből lehet még beépített ágyakat, polcokat és más bútorokat, illetve néhány természetes adalékanyaggal igényes külső és belső vakolatot készíteni. Lenolajjal például mérsékelten vízálló felületek is készíthetők. Hőszigetelésre tökéletes a szalma, és agyagba forgatva tartós is. A passzív napenergiával való fűtés leghatékonyabb módja egyben a legegyszerűbb: déli tájolású ablakok plusz hőtároló tömeg a padlóban. Az emberi ürüléket lehet (és fontos volna) komposztálni, amihez bent elég egy egyszerű, de igényesen megvalósítható gyűjtővécé; fedőanyaggal semmi szaga. A szürkevíz kezelését is meg lehet oldani helyben, gyökértéri biológiai megoldásokkal. Egyszerű esővízgyűjtési technikákból is akad bőven: az úgynevezett „first-flush” megoldásokkal elvezethető a tetőről és a levegőből szennyeződéseket magával sodró kezdő esővíz, szerves anyagok nélkül pedig semmi sem tud elszaporodni a vízben. Tűzhelyeket és kályhákat a megfelelő ismeretek megléte esetén roppant egyszerűen, vályogból, a saját kezünkkel lehet készíteni – úgy, hogy a mai átlagos példányoknál jóval hatékonyabbak lehetnek. Nyáron még sütni és főzni is lehet a nappal; akár egy primitív, kartonból és ezüstpapírból készített eszközzel is. Végtelenségig lehet folytatni a sort.
Nem akarok lázongani, de az a helyzet, hogy át vagyunk verve. :) Hamis sugallat, hogy szükségünk van a sok millió forintos házakra, a több százezer forintos berendezésekre és az infrastrukturális függőségre, melyekkel fél életre adósságba verjük magunkat.
Ha valakit érdekelnek, néhány angol forrás:
Az ürülék komposztálásáról: The Humanure Handbook
http://weblife.org/humanure/pdf/humanure_handbook_third_edition.pdf
http://www.youtube.com/watch?v=FPg-n4czGE0
A vályogról: The Cob Builders Handbook
http://www.weblife.org/cob/index.html
http://www.youtube.com/user/redpharmacist
A tűzhelyekről: Aprovecho Research Center - Wood Burning Cook Stoves
http://bioenergylists.org/stovesdoc/Pcia/Design%20Principles%20for%20Woo...
A kályhákról: Aprovecho Research Center - Wood Burning Heating Stoves
http://bioenergylists.org/stovesdoc/apro/Heat/Heating%20Stoves%20LO-RES.pdf
Az esővízgyűjtésről:
http://practicalaction.org/practicalanswers/product_info.php?products_id=57
A napfénnyel működő sütő- és főzőberendezésekről:
http://solarcooking.org/
A permakultúrával kapcsolatban is érdemes olvasgatni. Kiváló stratégiával szolgál a vegyszermentes, ugyanakkor alapvetően kevés munkát igénylő termesztéshez.