• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A legmesszebbről importált termék, ami itthon is megterem

2005.07.18. /
A Pécsi Egyetem Ökomarketing tárgyának hallgatói idén tavasszal kirándulásokat tettek a magyar boltokba. Lássuk, mivel is találkoztak…
A Kínából importált fokhagymát a budapesti Árkád Interspar hipermarketben vásároltam március 29-én, 139 forintért (a magyar termesztésű fokhagyma 5 fejes csomagolásban volt kapható 199 forintért, illetve kilója 600 forint volt (kínai), ezen kívül lehett még kapni 10 fejes csomagolásban, I. osztályú minőséget 699 forintért). Tartalma 3 fej fokhagyma, hálós csomagolásban, színes, műanyag címkével.
 
Amint a címke hátoldaláról készített kép is mutatja, a termék származási helye Kína. A két ország fővárosa egészen pontosan 7333 km-re van egymástól. Feltételezésem szerint az árut repülőgéppel szállítják. A teherszállító gépek vélhető típusára és fogyasztására nem találtam adatot, de ahhoz kétség sem fér, hogy jóval környezetszennyezőbb (üzemanyag, ember- és anyagköltség, időtényezők...), mint ha itthonról szállítanánk.
 
A fokhagymáról
 
A fokhagyma jellegzetes illatát az allicin nevű olaj okozza. Tartalmaz káliumot, B1-, B6-, C- és K-vitamint, valamint szelént.

Magyarországon háromféle fokhagymát termelnek:
  • Tavaszit: ezt tavasz elején ültetik el, és nyár végére lehet kiszedni a földből. Kisebb, mint az őszi fajta.
  • Őszit: ezt a fajtát októberben szokás ültetni, és tavaszra hajt ki. Többször megesett már, hogy télen beleszáradt a földbe, ilyenkor terem kereslet a kínai import iránt.
  • És évelőt: nevéből is következően ez a fajta évről évre kihajt. Ha hagyják nőni, évről évre egyre több gerezd lesz rajta, és mint a tulipán, oldalhagymát növeszt.
A Kínából importált fajták jellemzően nagyok, teltek és nagy gerezdekkel rendelkeznek. Ugyanakkor a magyar fokhagyma erősebb, ízesebb és nagyobb a tápanyagtartalma, mint a kínai importnak, ráadásul az illata is markánsabb.
 
A fokhagyma piaca
 
A_legmesszebbrol_importalt_termek3.jpgJelenleg Magyarországon mintegy háromezer család él fokhagymatermesztésből.
Fokhagymából tíz évvel ezelőtt több mint 11 ezer tonnát exportáltak, ami később hatezer tonna körüli mennyiségre állt be, majd 1999-től meredek esésnek indult. Ebben szerepet játszott az időjárás kedvezőtlen alakulása is, ám még inkább a hazai termelők kül- és belföldi piacvesztése. Kínából származik a 2003-as hazai behozatal 2400 tonnás mennyiségének döntő többsége.
Az Európai Unió behozatali kvóta és büntetővám formájában (13 ezer tonnás éves kvótát szabott a kínai fokhagyma-behozatal tekintetében a huszonöt tagállamra összesen) piacvédő intézkedéseket hozott a kínai fokhagyma ellen. Az unióban jelenleg két euró körül van egy kilogramm fokhagyma ára. A hazai termelők ebben az árszintben nem nagyon reménykednek, ám abban igen, hogy a kínai import szigorításával a makói fokhagyma felvásárlási ára eléri a kilónkénti 300–350 forintot. Ára itthon kilónként száz-százhúsz forint, miközben ez a hazai termelés önköltségét sem fedezi.
 
Marketing
 
Nézzük, milyen megoldásokat használ az „élelmes” forgalmazó.
 
A fehér színű, műanyag háló tükrözi a tisztaságot, látszik a termék, kiemeli a fokhagyma fehérségét, „rikít” a többi zöldség közül. A gusztusos csomagolás kiemeli a termék tiszta, higiénikus voltát, a csomagolás két végét réz csapokkal zárták le.
 
A címke fedlapján feltűnik a „der Grüne Punkt” logo: a jelölés nem utal a termék környezetbarát voltára. Azt jelenti, hogy a védjegyet használó cég egy koordináló szervezeten keresztül teljesíti a jogszabályban előírt hasznosítási kötelezettségét és megfizeti a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségét. Ugyanakkor a tudatlan fogyasztóban mégis környezetbarát termék benyomását kelti.
Az ábrán piros fehér zöld zászlóba csomagolt fokhagyma látható. Egyértelműen a termék magyar voltára utal. Ezen felül a három nyelvű felirat arra enged következtetni, hogy exportra is szállítják, ami ismét megtévesztő lehet.
 
Érdemes megjegyezni, hogy a címke hátlapján a Makó szó előbb található, mint a termelés igazi színhelye, Kína. Ráadásul csak rövidítésben írják a származási helyet, így hát minden adott, hogy a felületes szemlélő átfusson a valódi információ felett. Ékezeteket nem használtak, ez saját véleményem szerint ismét csak a további exportálást segíti, mivel így nem találhatóak a külföldi szemmel igencsak kacifántosnak, egzotikusnak látott magyar karakterek.
 
Összefoglalva egy tipikusan magyar (hungarikum) terméket importálnak a messzi Kínából és mindezt olyan köntösben tálalják, mintha itthon termett volna.

Hozzászólások

Kata / 2010. január 3. 15.35

Kedves alnemesa, ki kell ábrándítanom: a kínai sokkal szegényebb minden téren, mint a magyar. De nagyobb, fehérebb... és így biztos jobb is. Aha. Ha már saját magán kísérletezett, akkor álljon itt az én példám: nekem PONT FORDÍTVA jelentkezett az Ön által leírt hatás, a magyar egyértelműen jobb. Nem beszélve arról, hogy keverék gyógynövényteába a kínai héját bele sem merném tenni, míg az itthon termett hagymáét nagyon is szívesen.

alnemesa / 2008. november 7. 17.21

A kínai fokhagyma MÁS, mint a magyar. Nos, én valamelyik gyógyszerész ujságban szakértő tollából olvastam kb. három évvel ezelőtt: a kínai fokhagyma ötször (!) több hatóanyagot tartalmaz, mint a kiválóbb ízű hazai. Tessék utánanézni, és termeszteni, és "kínai tipusú fokhagyma magyar termék" (vagy hasonló, egyértelmű) megnevezéssel piacra termelni. Akkor ezt fogom vásárolni, akkor is ha akár kétszer drágább lesz. Addig - sajna' - a kínait veszem az előbbi ok miatt, aminek hatásáról saját magamon meggyőződtem (a vérnyomásomat rendszeresen mérve, és összehasonlítva). Rajta, lehet utánajárni!
Szeretnék egyúttal választ kapni más szaktudoroktól is a fentiekre.

Imó / 2006. október 28. 03.58

A megfigyelések alaposnak nevezhetők, de.
Senki nem kívánja megtéveszteni a Fogyasztókat a termék származását illetően.
A csomagolásnak előírt szabályok szerint kell megfelelni.
A hagymafélék exportálásában pedig már évek óta csak pár hónapig tudunk részt vállalni, azután folyamatos behozatalra szorulunk.

Új hozzászólás