Kritikus kozmetikai összetevők

A kozmetikumoknak megfelelő alkamazás esetén nem szabadna károsítaniuk a bőrt. Miközben a reklámok egyre újabb és hatásosabb készítményekre hívják fel a figyelmet, folyamatosan nő a bőrük állapotára panaszkodó, elégedetlen vásárlók száma. Nyilvánvaló, hogy inkább a megelőzésre kellene koncentrálnia mindenkinek, s nem az esetleg mellékhatással járó gyógyszeres kezelésre.

A kozmetikumokkal szembeni érzékenység a mai kor bőrbetegsége, minden negyedik állampolgár találkozott már vele. A bőrgyógyászok szerint az allergiás bőrtünetek egyebek mellett azzal is magyarázhatóak, hogy az emberek egyre többféle olyan készítményt használnak, amelyekben érzékenyítő anyagok is találhatóak. Gondolni kell arra is, hogy a különféle kozmetikumokban található problémás anyagok terhelése össze is adódhat. A gyártók szerint a kritikus összetevők csak a megengedett mértékben fordulnak elő. A tégelyek, flakonok címkéin gyakran homályban marad ezen anyagok felhasználásának mértéke. A tisztánlátást nehezíti, hogy a kozmetikumok összetételét a hatóságok ritkán - legtöbbször csak amikor már baj van - ellenőrzik.

A kritizált anyagokra nem egyformán reagálnak az emberek. A vékony és világosabb bőrűek hajlamosabbak az érzékenységre. Ugyancsak gyakrabban fordul elő irritáció az agyonmosott, száraz bőrűek esetében. Előfordulhat, hogy valaki évekig használja panaszmentesen ugyanazt a kozmetikumot, s hirtelen válik rá érzékennyé a bőre. 

A kozmetikumoknál az illatanyagokon kívül elsősorban a konzerválószerek, emulgálószerek és a festékek között fordulnak elő érzékenyítő anyagok, persze a gyártás során a készítményekbe kerülő szennyező anyagok (pl. króm, nikkel) is veszélyt jelentenek a bőr számára.
Az allergiára hajlamos egyéneknek, az érzékeny bőrűeknek, valamint a gyermekeknek különösen fontos, hogy kerüljék az egészségkárosító anyagokat tartalmazó kozmetikumokat:

Konzerválószerek

A kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumok általában 3 évig is felhasználhatóak (a naturkozmetikumoknál 1 év a határidő). A gyártók konzerválószerekkel biztosítják a készítmények mikroorganizmusoktól, gombáktól és baktériumoktól való védettségét. Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb időre konzerválnak egy készítményt, annál több konzerváló anyagot kell alkalmazni. A nagy mennyiségű vizet és fehérjét tartalmazó készítményekhez nyilvánvaló, hogy több és sokféle konzerválószer szükséges. A szavatosságot leginkább a szintetikus, azaz szervezettől idegen anyagokkal biztosítják, vannak akik szerint, nem egyszer túlzott mértékben.

Formaldehyd és származékai: rákkeltő anyagként is jegyzik ezeket, már kis mennyiségben is izgatják a bőrt, és öregedését is gyorsítják.

Imidazolidinyl-Urea,
2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol (Bronopol)
5-Bromo-2-Nitro-1,3-Dioxane (Bronidox)
Iodopropynyl Butylcarbamate
4,4-Isopropylideneiphenol
Methydibromo Glutaronitrile
Diazolidinyl-Urea
DMDM Hydantoin
Hydroxymethylglycinate
Hydroxybenzoic Acid
Chlorphenesin
Chlorhexedine Digluconate
Parabene - k, (Methyl-, Ethyl-, Propyl-, Buthylparaben) gyakran okoznak allergiát

Emulgálóanyagok

A krémekben, lotionokban az emulgálószereknek köszönhetően nem válik el a zsírnemű anyag a víztől. Egyes polyethylenglykol (PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters) emulgátorok - az Öko Test német fogyasztóvédelmi magazin vizsgálatai szerint - magasabb koncentrációban átjárhatóvá, s ezáltal  a káros anyagokra veszélyeztetetté teszik a bőrt. Sérült hámréteg esetén (viszkető vörös foltok, neurodermitisz) különösen kerülni kell az említett PEG-keket tartalmazó kozmetikumokat.

Festékanyagok

A dekoratív kozmetikumok a nagy mennyiségű festékanyagnak köszönhetően szintén gyakran okoznak allergiát. A szemhéjtusokban például előfordulhat nikkel, amire a nők nagyon gyakran reagálnak allergiával. A szemhéjpúderekben a pigment magas aránya irritálhat. Az alapozók is tartalmazhatnak olyan konzerválószert (formaldehyd származékokat), amelyek irritációt váltanak ki.

Antioxidánsok

Az antioxidánsok az oxidációs folyamatot késleltető és gátló vegyületek. Ezek közül két anyag szerepel a feketelistán: az egyik a butylhydroxytoluol (BHT), a másik pedig butylhydroxyanisol (BHA) - szintetikus anyagok. Mind a kettő allergizálhat, állatkísérletek szerint az immunrendszert is megváltoztatják, sőt egyesek magzatkárosító hatásról is írnak.

A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a különféle kozmetikai anyagok megítélésében még nem teljes az egység. Az anyagok elbírálása akár egy országon belül sem egységes, mert minősítésénél a felhasznált mennyiség is szerepet játszik. Ezen kívűl évről-évre újabb anyagokat hoznak létre, ami azt jelenti, hogy az izgató anyagok listája is változhat.

A vegyészektől, és a gyártóktól elvárná az ember, hogy a piaci versengés közepette úgy mérjék össze erőiket, hogy senkinek a bőrét ne vigyék vásárra, tartsák tiszteletben a kozmetikumokkal szemben támasztott alapvető követelményeket, hogy csak megfelelő tisztaságú, bőrbarát termékek kerülhessenek az üzletek polcaira.  A kozmetikumokban felhasználható anyagok mennyisége óriási, a bőrre  veszélyes összetevőket pedig minden további nélkül helyettesíteni lehet.