Kevesebb energiafektetéssel és műtrágya nélkül egyenlő hozam a biofarmokon

A Cornell Egyetem és a Rodale Institute közösen végzett kutatása a bio- és hagyományos gazdálkodás eddigi leghosszabb, legátfogóbb összehasonlító elemzése. A kutatás 22 éven át követte nyomon egy szokványos (műtrágyával, gyomirtó- és növényvédő szerekkel kezelt), egy állati eredetű trágyával kezelt és egy organikus vetésforgót használó farm hozamát és egyéb adatait. A két utóbbi farmot nem kezelték sem műtrágyával, sem növényvédő szerekkel. A kutatás a terméshozam vizsgálatán túl kiterjedt többek között a termőföld minőségének ellenőrzésére, az energiahatékonyságra és a természetes erőforrások változásaira.

A kutatás eredménye a Bioscience folyóirat 2005 júliusi számában jelent meg. Megállapították, hogy a kétféle biogazdálkodás ugyanakkora kukorica és szójahozamot produkált, mint a szokványos farm, azonban 30 százalékkal kevesebb energiabefektetéssel és növényvédő szerek használata nélkül. Emellett a kutatás megállapította, hogy a biogazdálkodás jobban megőrzi a föld víztartalmát, a termőföld minőségét.

A hosszú távú vizsgálat során a kukorica- és szójababtermés átlagos mennyisége a három földművelési módszer mindegyikénél közel azonos volt. A biofarmok az első négy évben körülbelül harmadannyi termést hoztak, mint a műtrágyázott farmok, a későbbiekben azonban rendre magasabb hozamot produkáltak, különösen a száraz időszakokban. Ennek oka, hogy míg a szél és a víz okozta talajerózió a hagyományos farm talajminőségét folyamatosan rontotta, a biofarmok földjének minősége folyamatosan javult, nedvességtartalmuk, mikrobiológiai aktivitásuk és más talajminőségi tényezőik rendre növekedtek.

A biogazdálkodás a hozamokon és a talajminőségen túl még egy fontos előnnyel szolgál: a biofarmok talajának széntartalma 15-28%-kal növekedett. A talajban található szén mennyiségének a globális felmelegedés miatt rendkívüli jelentősége van.

A kutatók a jelentésben arra is rávilágítottak, hogy bár a kutatás egyértelműen bizonyítja a biogazdálkodás előnyeit a vizsgált növények esetében, más – kártevőkre érzékenyebb – fajták, így az alma, a szőlő, a cseresznye vagy a burgonya biotermesztése több problémát vethet fel.