Jótállás, szavatosság, termékfelelősség

Jótállás

Bizonyos tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettséget jogszabály ír elő. Ez annyit jelent, hogy a gyártó, forgalmazó garantálja, hogy a megvásárolt termék legalább egy évig kifogástalanul fog működni. Az egy év a fogyasztási cikk átvételével vagy – amennyiben azt a forgalmazó, avagy megbízottja végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kötelező jótállású termékek egyik csoportjára – ide tartozik a hűtő-, a mosógép, a tűzhely, a varrógép, a porszívó, a gépkocsi, a telefon vagy a mobiltelefon – a termék fogyasztói árára való tekintet nélkül, a másik csoportra – például tévé, rádió vagy óra – csak bruttó 10 000 Ft vételár felett kötelező a jótállás.

A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. A gyártó illetve forgalmazó a jótállási kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett: a vásárló rendellenesen használta a terméket, illetve az valamilyen külső behatás következtében romlott el. Jótállás esetén a meghibásodás idejét kell figyelembe venni, nem azt, hogy az mikor vált felismerhetővé.

A jótállás tartalmáról a forgalmazónak magyar nyelvű, közérthetően megfogalmazott jótállási jegyet kell kiállítania a vevő részére. A jótállási igény csak ezzel a jeggyel érvényesíthető a forgalmazónál vagy a feltüntetett szakszerviznél. Nem a fogyasztó feladata, hogy ellenőrizze a termék azon tulajdonságait, amelyekre a jótállás vonatkozik Jó tudni, hogy a jótállás ideje a javítással töltött idővel meghosszabbodik.

Ha a vásárlást követő 3 napon belül történik a meghibásodás, és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a forgalmazó köteles az árut kicserélni. Érdemes tehát rögtön vásárlás után kipróbálni, ellenőrizni a terméket.

Szavatosság

A szavatossággal az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejlett hibája, amely csak későbbi fog kiderülni. A vevőnek érdemes alaposan megvizsgálni, ellenőrizni a terméket, mert amennyiben a vásárlás időpontjában ismerte a vagy ismernie kellett hibát, vagy a hiba a vevő által adott anyag hibájára vezethető vissza, akkor szavatossági igénnyel nem léphet fel. Egy termék akkor minősül hibásnak, ha a vásárlás időpontjában nem felel meg a jogszabályban előírt tulajdonságoknak; nem rendelkezik az azonos fajtájú termékre jellemző minősséggel; alkalmatlan ugyanazokra a célokra, melyre azonos fajtájú terméket rendszerint használnak; nem rendelkezik a termék leírásában, illetve mintában szereplő tulajdonságokkal; vagy nem lehet arra a célra használni, amit a vevő elképzelt, és amivel a forgalmazó is egyetértett. Szavatosság kiterjed a hibás összeszerelésre, valamint arra az esetre is, ha a vevő a használati útmutató hibája miatt rosszul szereli össze a terméket

A gyártón és az importálón számon kérhetők azok az állítások, tulajdonságok, amelyek a termék címkéjén vagy a használati útmutatóban szerepelnek, illetve a reklámokban közölnek. A kereskedő viszont mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy azokat nem ismerte és nem is kellett ismernie, az információkat a vásárlás időpontjáig helyesbítették, illetve a reklám a vásárlót döntésében nem befolyásolhatta.

A fogyasztók a hiba felfedezése után minél hamarabb kötelesek érvényesíteni szavatossági igényeiket, illetve ha menthető okból erre nem képesek, legfeljebb két hónapon belül. A vásárlástól számított két éven túl azonban nem érvényesíthető szavatossági igény. Nem mindegy azonban, hogy mikor észleli a vásárló a termék hibáját. A vásárlást követő hatodik hónap végéig jelentkező hiba esetén a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlás időpontjában nem volt a termékben. A hat hónap leteltével azonban vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba vásárláskor is létezett. A bizonyítás ilyenkor már igen nehéz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve más független, akkreditált intézmény – például a KERMI – által végzett vizsgálat költségeit a vevőnek kell állnia, azonban, ha a kifogása alaposnak minősül, a forgalmazó köteles ezt megtéríteni.

Fontos megjegyezni, hogy a bevizsgáló intézmények állásfoglalásai nem kötelező érvényűek, tehát sem a forgalmazó, sem a vásárló nem köteles elfogadni azokat: Ha nem tudnak megegyezni, békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatnak. (A békéltető testületek működésével kapcsolatban a Fogyasztóvédelem rovatban található bővebb információ.)

Jótállási és szavatossági igények érvényesítése

A jótállás és a szavatosság érvényesítése során a vásárló elsősorban a termék javítását vagy cseréjét, másodsorban árleszállítást vagy a termék árának visszafizetését kérheti. A fogyasztó igényét a forgalmazóval, jótállás esetén a szakszervizzel szemben is érvényesítheti. A vásárlást számlával, blokkal kell igazolni, jótállás esetén a jótállási jegyet is be kell mutatni. Szavatosság esetén a vásárló maga is elvégezheti vagy végeztetheti a javítást, ilyenkor a javítási költségeket is követelheti a forgalmazótól vagy a gyártótól. Vigyázat, a jótállás viszont elveszik, ha a fogyasztó maga javítja, vagy javíttatja a terméket, ezért jótállási időn belül a jótállási jegyen feltüntetett szakszervizt vagy a forgalmazót kell felkeresni! Amikor jótállási vagy szavatossági igényünket bejelentjük, a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, az árut pedig átadás-átvételi elismervény ellenébe kell átvennie javításra, s ezekből a dokumentumokból egy-egy példányt a fogyasztónak is kell kapnia. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a hibát minél hamarabb kijavítsa, illetve a terméket kicserélje, jótállás esetén ezt lehetőleg tizenöt napon belül meg kell tennie.

Termékfelelősség

Gyakori probléma, hogy egy-egy hibás termék személyi sérülést vagy egyéb kárt okoz, ilyen esetben a felelősség a gyártót vagy az importálót terheli. A termék akkor hibás, ha nem olyan biztonságos, mint az rendeltetése, a tájékoztatás, a tudomány és a technika állása szerint, vagy az ésszerű használata során elvárható lenne. Attól viszont, hogy később egy biztonságosabb változat kerül forgalomba, nem minősül automatikusan hibásnak egy termék.

A termékfelelősségi szabályok meglehetősen szigorúak a vásárlókra nézve, tekintettel arra, hogy csak az igen magas összegű, 500 eurót (kb. 125 ezer forint) meghaladó kár érvényesíthető, kizárólag magánhasználatú dolgokra vonatkoznak, és a termék hibáját, a kárt, valamint a kettő közötti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania.

A gyártó/importáló azonban csak akkor mentesül a kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket vagy nem ő hozta forgalomba, vagy nem eladásra gyártotta (ingyenes minta), vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, esetleg a hiba nem volt felismerhető a tudomány akkori állása szerint. A kártérítés a kár bekövetkeztétől vagy a hiba felismerésétől számított három évig igényelhető, azonban ha a termék forgalomba hozatala óta több mint 10 év eltelt, a gyártót illetve importálót felelősség nem terheli.

Néhány jó tanács a karácsonyi vásárlásokhoz – fogyasztóvédelmi szempontból:

Őrizd meg a blokkot, számlát, e nélkül nagyon nehéz bizonyítania vásárlás helyét, idejét, az áru ellenértékét.

Ha tartós fogyasztási cikket vásárolsz, mindig kérd el a jótállási jegyet, ne fogadd el, hogy majd utánad küldik.

Vásárláskor, lehetőség szerint, alaposan vizsgáld meg és próbáld ki az árut! Ha a próbára nincs lehetőség, vásárlás után minél hamarabb tedd meg, még ha ajándékba szánod is a terméket.

Ha drága tartós fogyasztási cikket vásárolsz ajándékba, ne az utolsó pillanatban vedd meg, hogy az esetleges hibás terméket még időben ki tudd cserélni.

Ajándékba vásárolt termék számláját, jótállási jegyét is őrizd meg, és kínáld fel a megajándékozottnak, hogy probléma esetén eljársz az ügyben.

Akciós termék vásárlásakor érdemes rákérdezni az akció okára. Gyakori, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot. Jó, ha tudod, ezt csak akkor tehetik meg, ha a termék hibája miatt szállították le a termék árát, és ezt a tényt illetve a hiba jellegét tudomásodra is hozták. A szavatosság korlátozása pedig kizárólag erre a hibára vonatkozhat.

Bizonyos termékekre (például óra, fényképezőgép, televízió, videó, nyomtató, távcső, számológép, hangszer, CD lejátszó, rádió) csak bruttó 10 000 Ft vételár felett kötelező a jótállás. Érdemes ezt mérlegelni egy-egy „kihagyhatatlan” 9989 Ft-os akció esetén.

Ha reklamálsz, kérd el a jegyzőkönyv másolatát, a javításra, cserére átadott áruról kérj elismervényt, ellenőrizd, hogy helyesek-e az adataid. Bár kötelesek kérés nélkül átadni a papírokat, jó, ha résen vagy.

Drágább terméket, tartós fogyasztási cikket, árammal működő berendezést lehetőleg ne vásárolj utcai vagy piaci árustól! Ha mégis így teszel, ragaszkodj a számlához, a jótállási jegyhez vagy bármilyen elérhetőséghez, ahol reklamálni tudsz.

Ne vásárolj olyan terméket, melyen nincs magyar felirat, nem mellékeltek hozzá magyar nyelvű használati útmutatót, nem azonosítható a gyártója, forgalmazója.

Karácsony táján megnő a bóvli, a veszélyes termékek kínálata. A hatóságok gőzerővel próbálják kiszűrni az ilyen árukat. A www.trapesx.net, illetve újabban a www.nfh.hu weboldalon folyamatosan közzéteszik a veszélyes termék listáját.

A jótállással, szavatossággal, termékfelelősséggel kapcsolatos szabályok nem egyszerűek, ráadásul az uniós csatlakozás miatt igen frissek, alkalmazásuk még nem rutinszerű. Igényérvényesítés előtt érdemes konzultálni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ügyfélszolgálati irodájával (Cím: 1088, Budapest, József krt.6., telefonszám: +36 1 459 4800).

Érdemes odafigyelni: a cikkben vázolt jótállási, szavatossági és termékfelelősségi szabályok gazdasági tevékenységet végző személy, cég (bolt, gyártó, forgalmazó) illetve a magánszemélyek közötti ügyletekre vonatkoznak! Cégek közötti ügyletek esetén más szabályok érvényesek, például két év szavatosság helyett csak hat hónap jár.

A cikk a Tudatos Vásárló magazin 4. számában jelent meg.