Hogyan válasszunk édesítőszert?
A kedvelt édes ízhatás eléréséhez nemcsak a cukor és a méz, hanem számos édesítőszer is rendelkezésre áll a piacon. Megnéztük a legismertebb termékeket, melyik mire jó vagy éppen nem jó.

Édesítésre használható anyagok
Az édesítésre használható élelmiszereknek széles palettája van a hazai kereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy főre jutó cukorfogyasztás évről-évre csökken Magyarországon. 2007-ben már alig haladta meg a WHO által javasolt beviteli értékeket, azonban az elhízás előfordulásának tendenciája nem változik.
A hazai piacon napjainkban megközelítőleg 70 – könnyen elérhető, gyakrabban kapható – édesítőszer közül választhatnak a fogyasztók. Ezek mind kiszerelési formájukban (por, tabletta, folyékony), mind pedig hatóanyagukban eltérnek egymástól.
Általában koncentrált formáról van szó, csak kevés is elég belőlük, ezért használatukkor nem árt tisztában lenni édesítő erejükkel – ez utóbbit a cukorhoz (szacharóz) képest adják meg a szakemberek. Az áruk között is nagy eltéréseket tapasztalhatunk.
A férfiak 17%-a, a nők 26%-a használ édesítőszert, közülük valamivel több mint minden második személy ezt naponta teszi – főleg kávé és tea édesítéséhez, miközben a fogyasztók közel 8%-a egyféle édesítőszert sem ismer. Az édesítőszert használók közel harmada nem tudja, milyen édesítőszert használ.
Az édes íz kialakítására alapvetően a cukrokat, a mézet és az édesítőszereket használhatjuk, ezek fajtáiról és élelmiszer-ipari felhasználási lehetőségeikről jogszabály rendelkezik. Az édesítőszereknek számos típusa létezik, és termékskálájuk folyamatosan bővül, újabb és újabb termékek jelennek meg a piacon.
A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezik az élelmiszerekben használatos édesítőszerekről, amelyek két csoportra oszthatók: energiát nem adó édesítőszerek és energiát adó édesítőszerekre. Előbbi csoport tagjaira jellemző, hogy ipari úton állítják elő őket, energiát szinte egyáltalán nem szolgáltatnak a szervezet számára. Az energiamentes édesítőszereket ld. a keretesben.
Energiát nem adó édesítőszerek
|
E 950 K-Aceszulfám |
|
E 951 Aszpartám |
|
E 952 Ciklaminsav és nátrium-, illetve kalciumsói |
|
E 954 Szacharin és nátrium-, kálium- és kalciumsói |
|
E 955 Szukralóz |
|
E 957 Taumatin |
|
E 959 Neoheszperidin-dihidrokalkon |
|
E 961 Neotam |
|
E 962 Aszpartám- és aceszulfám sója |
Az energiát adó édesítőszereket, más néven cukorpótlókat a szervezet részben tudja hasznosítani, ezért bizonyos mennyiségű energia nyerhető belőlük. Az energiát adó édesítőszerek közé tartoznak a cukoralkoholok és a fruktóz. A továbbiakban a cukrokkal és a cukoralkoholokkal foglalkozunk bővebben.








Hozzászólások
Kedves Dr. Lelovics Zsuzsanna és Vági Zsolt!
Hogyan válasszunk édesítőszert, sajnos csak részben válaszoltak rá. Kérem és ismételten KÉREM azt is írják meg mint szakemberek, (mert gyakorlatilag Önök értenek hozzá a legjobban),hogy hogy hívják azokat az édesítőszereket amelyek a legkevesebb betegséget okoznak, és felhívni a figyelmet, hogy melyik édesítőszer okoz betegséget,Pl: Az Aspartame édesítőszer idegméreg. A Neotame édesítőszer tizszer erősebb méreg mint az Aspartame stb-stb.
Várom a válaszukat, ha a kérdésemre válaszolnak akkor bebizonyosodik, hogy Önök kitűnő szakemberek. Üdvözlettel: egy nyugdíjas tanár.