Hizlaló mérgek

Világviszonylatban legalább 300 millió túlsúlyos ember él. Nagy-Britanniában például 1980 óta megnégyszereződött a túlsúlyosak aránya a felnőttek negyede és a gyermekek fele elhízott - miközben a testmozgás gyakorisága viszont nem változott számottevően. Magyarországon hasonló a helyzet: a felnőtt korú lakosság mintegy negyede túlsúlyos.

Az elhízás kialakulásában a vegyi anyagok mellett számos más rizikófaktor is ismert. Az elhízásra rendszerint adott magyarázat az, hogy az érintettek több kalóriát fogyasztanak, mint amennyit szervezetük eléget, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázhatják az elhízás gyors terjedését. Korábbi vizsgálatokban kiderült, hogy az átlagosnál lényegesen nagyobb, illetve kisebb súlyú csecsemőkre is jellemző, hogy a későbbiekben elhíznak. Az elhízás esélye az anya korának emelkedésével szintén növekszik. A túl kevés alvás, a magasabb lakáshőmérséklet és egyes gyógyszerek szedése szintén segíti a túlsúly kialakulását.

Azonban ez nem minden. A barcelonai egészségügyi kutatásokkal foglalkozó intézet (Institut Municipal d'Investigació Mèdica) tanulmánya elsőként bizonyította a kapcsolatot a magzati vegyianyag-kitettség és az elhízásra való hajlam között, és rámutatott arra, hogy az elhízás nem csak az egyes személyek életvitelének eredménye. Az Acta Paediatrica folyóiratban publikált vizsgálatok során a spanyol Menorca szigetén 403 gyermek köldökzsinórjának hexaklórbenzol (HCB) tartalmát elemezték. A legnagyobb szennyezésnek kitett gyermekek kétszer nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak 6 és fél éves korukra.

A jellemzően magok kezelésére használt növényvédő szer, a HCB felhasználását már nemzetközi egyezményekkel korlátozták, de az, igen lassú bomlása miatt a mai napig megtalálható a környezetben és onnan élelmiszereinkbe kerül. A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy eredményeiket nem lehet csak egy vegyi anyag káros hatásának tekinteni: a hasonló növényvédő szerek is hasonló hatással bírhatnak, így különösen fontos azok jelenlétének csökkentése is.

Korábbi tanulmányokban már bebizonyították, hogy számos mesterséges vegyi anyag vemhes állatokba kerülve azok utódainak elhízásához vezet. Ilyen anyag például a hajófestékekben használt organotin, melyet már kimutattak a halak szervezetéből, vagy a cumisüvegekhez és más élelmiszertároló dobozokhoz használt biszfenol-A (BPA), valamint a műanyagadalékként használt, a kozmetikumokban is gyakran jelen lévő ftalátok. Amerikai vizsgálatok alapján a ftalát szervezetünkben való jelenléte kapcsolatba hozható a felnőttkori elhízással.

A mindennapjainkban használt vegyi anyagok szervezetünkbe is bekerülnek, az amerikaiak 95%-ának vizeletében megtalálható a BPA, a csecsemők 90%-a már magzati korban találkozik a ftalátvegyületekkel. A most közzétett spanyol vizsgálatokban minden köldökzsinór mintából kimutatták a nehezen lebomló, klórozott rovarirtó szerek jelenlétét.

Megjelent a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetségének Vegyi anyag hírlevelének 2008. augusztusi számában. Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu. A régebbi hírlevelek a www.levego.hu/vegyianyag címen érhetőek el. A témában további hírek és információk találhatóak a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetségének közös vegyi anyag honlapján: www.vegyireakcio.hu

Kép [cc] füthart