A GVH 315 millió forintra bírságolta a Procter & Gamble-t

A Bonux mosópor 2005. augusztus és november közötti reklámkampányában a Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. (Procter & Gamble, P&G) a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, állapította meg  versenyfelügyeleti eljárásában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A fenti időszakban a Procter & Gamble reklámjaiban és hostessein keresztül azt állította, hogy a Bonux tisztítóereje a hipermarketekben kapható hasonló árú mosóporok körében „egészen rendkívüli". Az összehasonlítás alapját képező mosóporok azonban nem voltak a P&G más, a Bonux-szal együtt tesztelt márkáira, így a Tomira, vagy a Biopon Takarékosra szűkítve, más gyártók termékeire azonban a cégnek nincsenek megízható adatai, így reklámjainak állításait sem tudta alátámasztani. Ráadásul a GVH azt is megállapította, hogy a Tomi és a Biopon Takarékos mosóporok esetében sem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy ezekhez képest a Bonux tisztítóereje rendkívüli. Ezt a „rendkívüliséget" ugyanis nem alapozzák meg a tesztek eredményei, az állítás így túlzottnak tekinthető.

Szintén a fogyasztók megtévesztésének minősült, hogy a Procter & Gamble a tesztelést végző kutatóközpontot nem annak tényleges nevén nevezte meg, hanem az „Ariel tesztlaboratóriumra" hivatkozott, amely azonban ilyen néven nem létezik. A P&G tájékoztatásában a Bonux mosópornál magasabbra pozícionált Ariel termékre utalt, annak reklámokkal is folyamatosan erősített kedvező közmegítélését így tulajdonképpen rávetítette a Bonux mosóporra.

A jogsértésért a Procter & Gamble-t 315 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezték. A bírság összegének meghatározásánál a GVH figyelemmel volt a reklámok közzétetével kapcsolatban felmerült költségekre, a vállalkozás igen jelentős piaci részesedésére, a jogsértő magatartás tanúsításának több hónapot felölelő időtartamára, s az igen intenzív reklámtevékenység által elért fogyasztók magas számára. A GVH arra is tekintettel volt, a Procter & Gamble esetében hatodik alkalommal kerül megállapításra, hogy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal