Guruló hidrogén

A fejlett országokban nyomasztó méreteket öltő motorizáció a maga összes hátrányával mindennapjaink szerves része lett, és a miénknél lényegesen környezettudatosabb társadalmak is nap mint nap szembesülnek az ebből fakadó problémákkal.
Nagyvárosaink vezetői különböző, hol enyhébb, hol pedig drasztikusabb módon próbálnak a feltartóztathatatlannak tűnő autófolyamnak megálljt parancsolni. A világ szmog-fővárosaként ismert Londonban például bevezették a fizetős behajtás rendszerét, a Cityben furikázásért elkért összegből a tömegközlekedés fejlesztését finanszírozzák, így teremtve meg a fokozatos átállást az egyéni-, és a sokkal hatékonyabb közösségi utazás közt. Budapesten 2010 körül várható egy hasonló rendszer bevezetése.

Az autógyártók piacaikat féltve felismerték, hogy muszáj átvenniük a kezdeményezést. Ennek jelei már a 80-as években tapasztalhatóak voltak, és a 90-es évek drasztikus felfutását követően napjainkban érnek be az öko-autók fejlesztései. A kutatások rendkívül szerteágazóak.

Az állandóan szigorodó környezetvédelmi előírások magukkal vonták a hagyományos belsőégésű (robbanó) motorok hatásfokának jelentős javulását.
Emellett az alternatív hajtásmódok fejlesztése először a tisztán elektromos járművek megteremtését célozta. 10-15 éve azonban még a mai szintet sem közelítette meg az ilyen rendszerek egyik kulcselemének, az akkumulátornak fejlettsége. Így annak ellenére, hogy az évek folyamán rengeteget fejlődtek az elektromos hajtásrendszerek, ez az irány rövidtávon mégsem bizonyult járhatónak.

Szintén jelentős az előrelépés a hidrogén mint üzemanyag alkalmazásában. Ez a bolygónkon rendkívül nagy mennyiségben előforduló anyag egyrészt a hagyományos belsőégésű motorokban is elégethető,  nagy előnye, hogy kipufogógázként csak víz keletkezik  másrészt a tüzelőanyag-celláknak szolgál üzemanyagául. Az előbbi módszer kevésbé hatékony, és amellett, hogy sok gyártó szinte teljesen szériaéretté fejlesztette, gazdaságossági problémái miatt mégsem ezé a hidrogénalapú hajtásmódé a jövő.
Sokkal inkább a tüzelőanyag-celláé! Ez a fordított vízbontás elvén működik. A többnyire metánból nyert hidrogén a cellában oxigénnel kerül reakcióba, aminek eredményeként víz és elektromos áram keletkezik. Igen magas hatásfokú módszer.

A hidrogén mint üzemanyag felhasználható formába konvertálása bonyolult és költséges a tiszta üzem esetén szóba sem jöhető széntüzelésű, gáztüzelésű, vagy atomerőművek mellőzésével. A másik gond vele, hogy nagyon hidegen és komoly nyomás alatt kell tartani ahhoz, hogy viszonylag kis helyen elférjen. Ez nem csak az autóban lévő tankot állítja magas követelmények elé, hanem a megfelelő töltőállomások kialakítását is nehezíti és drágítja. Jelenleg a szigorú környezetvédelmi normáiról ismert Kalifornia államban 14 hidrogénkút üzemel, de bíztató jel, hogy Schwarzenegger kormányzó hathatós támogatásával készül egy tervezet, ami 170 töltőállomás létesítését célozza, mégpedig komoly állami támogatással. Az első tüzelőanyag-cellás járművek az idén kerülnek az amerikai és a japán piacra, tömeges elterjedésük azonban egyelőre nem várható.

Így az egyetlen szériaérett és emellett a piac számára is elfogadható hajtásmód az ún. hibrid üzem. Ez a már évek óta hazánkban is megvásárolható technika a hagyományos benzinüzemű belsőégésű motor és az elektromotor kifinomult házasítására épül. Alacsony benzinfogyasztást, a hagyományoshoz képest csekély károsanyag-kibocsátást, és kompromisszummentes használatot jelent a tulajdonos számára.

A hazai és nemzetközi forgalmazás tapasztalatairól a hibridpiac várható robbanásáról és a személyautó-újrahasznosítás terén tett erőfeszítésekről is hamarosan olvashatnak.