A fokozott húsfogyasztás világméretű kockázatai
A húsfogyasztás növekedése elsősorban a feltörekvő gazdaságoknak, főleg Kínának és Indiának tulajdonítható, és az állati termékek mind tömegesebb szállításával jár. „Ez további egészségügyi kockázatokat támaszt, a termékek ugyanis rövidebb idő alatt jutnak el a célállomásra, mint a betegségek lappangási ideje" - mutatott rá Jean-Luc Angot, az ÁVSZ vezérigazgató-helyettese.
Abban, hogy új betegségek jelentkeznek vagy régiek terjednek ismét, közrejátszik az éghajlat felmelegedése, az ökorendszerek módosulása és az étkezési szokások változása. A szakember ezzel hozza összefüggésbe a szarvasmarhákat sújtó „kék nyelv kór" feltűnését olyan térségekben, ahol eddig ismeretlen volt: a tropikusnak tekintett betegség manapság Európa északibb részein is előfordul.
Az ökoszisztéma jelentős változása új kórokozóknak teszi ki az embereket és az állatokat. A múlt század 90-es éveinek végén a malajziai erdőirtás következtében az erdőkből szabad térségekre is kijutottak a gyümölcsevő denevérek, és megbetegítették a sertéseket. Ennek következtében kipusztult az ország sertésállománya és a betegségnek 300 emberi áldozata is volt. Az olyan vérzékenységi betegségek, mint az ebola, az ember és a majom közötti érintkezés miatt terjednek - ezt az érintkezést pedig az erdőirtás növelte.
Az étkezési szokásokkal függhet össze az AIDS-vírus terjedése, amely egy komoly - bár tudományosan még nem bizonyított - feltevés szerint esetleg azért fertőzhette meg az embert, mert az majomhúst fogyasztott. A szárnyasok számának növekedése pedig fokozza azt a veszélyt, hogy a madárinfluenza vírusának egy napon olyan mutációja alakul ki, amely könnyen terjed át emberről emberre - szerencsére úgy tűnik, hogy a H5N1-törzsről ez egyelőre nem mondható el.
Általában véve „az ipari módszerekkel történő állattenyésztés Délkelet-Ázsiában, Kínában és Indiában, a városok kapujában, felveti az állati salakanyagok hiperkoncentrációjának és nem megfelelő kezelésének problémáját" - mutatott rá André Pflimlin, a párizsi állattenyésztési intézet kutatási- és fejlesztési illetékese.
2006 végén az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO egyik jelentésében kifejtette, hogy a szarvasmarhák által kibocsátott gázok nagyobb mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, mint a gépkocsik által termelt szén-dioxid - az állatok által kilehelt metángáz és ürülékük bomlási termékei ugyanis sokkal inkább előmozdítják a felmelegedést, mint a CO2.
A metánkibocsátások csökkentésére kevés a lehetőség, de „ha minden állattartási módszer művelői optimális mértékűre szorítanák vissza a kibocsátásokat és a trágyahasználatot, anyagilag is jobban járnának és csökkentenék a víz és a levegő szennyezésének kockázatát" - fejtette ki Pflimlin.
A trópusi övezetekben a hústermelés csökkenti a „szénkutakat" is, azokat a térségeket, amelyek a növényzetben tárolják a szén-dioxidot. Brazíliában, Közép-Amerikában és Indonéziában gyakran az állattenyésztés céljából égetik fel az erdőket, vagy pedig, hogy megnöveljék a szójatermő területet, amit aztán sertések és szárnyasok táplálására szolgál.
Forrás: MTI
Kép [cc] Sean Dreilinger, Brian Bennett
Új hozzászólás
programok
- 2011.09.19. Kis Természetbúvárok Szakköre
- 2012.01.20. Ópusztaszeri biogazda tanfolyam
- 2012.02.04. Medence Csoport workshop
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Úgy tűnik, az emberiség kezd ráébredni, hogy felelősséggel tartozik a bolygóért.
A http://www.globalisfelmelegedes.info honlapon több hasonló cikket is találtam.
Egy vegetáriánus
-a hús fogyasztásért tartott állat szennyezi a környezetet
-rengeteg víz és gyógyszer felhasználásával jár, ami -rengeteg
pénz és energia befektetés,
-viszont nem lakat jól annyi embert mint az ugyanannyi energiával befektetett egyéb növény mint például búza köles zab árpa hajdina stb.
-hozzájárul a globális felmelegedéshez már csak azért is mert a kérődző állat gyomra metánt termel
-mindeközben irtjuk az őserdőt hogy legelőket hozzunk létre; azt az őserdőt ami megköti a globális felmelegedés egyik fő okozóját a co2-ot
-újjabb betegségek ütik fel a fejüket, mert iszonytos körülmények között tartják őket azért, hogy minél több profitra tegyenek szert hiszen a normális állattartási körülmények drágábbak így az állattól vonja azt meg a nagyobb haszon érdekében...
Mindezekből számomra az tűnik ki, hogy a természet nem díjazza az öldöklést és nekünk is olyan sorsot szán ha tovább folytatjuk, mint amilyet mi az állatainknak.
Barátaim! Ezek a folyamatok már elkezdödtek nézzétek csak meg New Orleans példáját, vagy a Zunami példáját. Lehet ez még sokkal rosszab is ne várjuk meg a pontot ahonnan már nem tudjuk visszafordítani, nincs már sok idő! Akinek csak tudod juttasd el a te szavaiddal hogy legyen vegetáriánus.
MIndannyiotokat tisztelve. Vámos Balázs
Sziasztok. Spirituális gyakorlóként sem eszünk húst de az össze szentírás és a legtöbb valamit magára is adó meditációs módszer hirdeti a vegetáriánusságot.
Ha már csak a könyörületességet nézed, már ott nem smakkol a húsevés. Vagy te nyugodtan simogatod a kutyusod fejéd miközben előtte disznópörit' ettél?
MIt mondasz a kutyusodnak? Azt hogy állatbarát vagy?
Üdvözőllek benneteket!
Csak annyit szeretnék mondani nektek, 16 éve nem eszem húst, kiválló vérképem, és csontsűrűségem van.
Rendszeresen tornázom, és hetzente egy alkalommal bírkózó edzésen vagyok.
Hálát adok a sorsomnak, hogy megtapasztalhatom a húsmentes életet, ami megváltoztatása nem áll a terveim között.
16 év nagy tapasztalat, sosem szerettem azokat a kinyílvánításokat, amik mögött nincs gyakorlati tapasztalás.
Félre ne érts, nem vitatkozni szeretnék, a világon semmi bajom a vegetáriánusokkal, sőt... Csak nekem van egy olyan érzésem, hogyha egy alapvetően hibás környezetvédelmi szemléletet abszolút szélsőségekkel próbálunk megváltoztatni, akkor a szakadékot inkább elmélyítjük.
Szerintem akkor, amikor az emberek egyre nagyobb százalékát tudjuk kis lépésekkel a környezetvédelem felé fordítani (szelektív hulladékgyűjtés, biciklizés - azért ha lassan is, ez nő), akkor nem biztos, hogy durván a képükbe kellene nyomni, hogy húst se egyél, vagy ezzel még többet ártasz, mint az autóddal (amiről esetleg már félig átszoktál)... Félek tőle, hogy ezzel nagyobbat lépnénk vissza, mint előre. Mivel elég sok húsevő állat is létezik, úgy gondolom, hogy ez a probléma még kezelhető lenne.
Persze lehet, hogy nincs igazam, még egyszer mondom, nem vitatkozni akarok. De szerintem jobban járunk, ha a 100-ból 10 teljesen zöld emberre jut még 50 félzöld, akik nem tökéletesek, de lelkesek és próbálkoznak...
Miért kéne vigyázni? Az, hogy a metán sokszor nagyobb (több mint 20x-os) üvegház-hatás potenciállal rendelkezik, mint a CO2, tény. Ez még nem jelenti azt, hogy ne kéne csökkenteni a közlekedésből és más fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2 mennyiséget. De amit a FAO mond, az komolyan el kellene gondolkodtatnia mindazokat, akik azt gondolják, hogy a húsevés teljesen ártatlan mulatság, s hogy az emberi létezés szükségszerű velejárója (+ akik a vegetáriánusokra mint valami szerencsétlen állatfajtára tekintenek).
Bár én nem vagyok vegetáriánus, de én is amellett vagyok, hogy nem kell állandóan húst enni, elég azt mértékkel.
Viszont ezzel:
"2006 végén az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO egyik jelentésében kifejtette, hogy a szarvasmarhák által kibocsátott gázok nagyobb mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, mint a gépkocsik által termelt szén-dioxid - az állatok által kilehelt metángáz és ürülékük bomlási termékei ugyanis sokkal inkább előmozdítják a felmelegedést, mint a CO2."
egy kicsit vigyázni kellene, pont most, amikor a fővárosban (és gondolom más nagyobb városokban is) minden eszközzel próbáljuk elérni (kicsiben és nagyban), hogy csökkentsék a levegő szennyezettségét.
A hus szerintem ertekes tapanyagforras, de a nagyuzemi modszerekkel termelt semmikepp sem az. Ezert vagyok en is szemi-vegetarianus - hetente egyszer-ketszer eszek hust, es akkor is haztajit. Lehet h sokkal dragabb, de inkabb koltok kajara, mint egeszsegugyre kesobb.. Es a vegetarianus etelek igenis finomak, szerintem sokkal gazdagabb az izvilaguk.
Most látom a Tudatos Vásárló korábbi cikkében, hogy nem megtízszereződésről volt szó a húsfogyasztás kapcsán, hanem megötszöröződésről - tehát ez az, amin érdemes elgondolkodni. Végül is nem is a számosított érték a lényeg ebben, hanem ugye az, hogy az emberek korábban is megvoltak, jóval kevesebb hússal és egyéb táplálékkal, jóval szegényesebb választékkal. Ha javult is azóta a szubjektív életminőség, az nyilván nem elsősorban a húsfogyasztás növekedésének köszönhető. No meg: egyáltalán *boldog* ma az átlagpolgár? És ha nem, biztosan a fogyasztás további növelése a megoldás?
Rajtam ne múljék, nem eszem húst. :)
Egyébként emiatt is fontosnak érzem propagálni a húsmentes táplálkozást. Nem olyan eszeveszett butaság ez, mint ahogyan azt (nálunk) a legtöbben gondolják - egyre több és több kutatás erősíti meg, hogy komoly egészségügyi előnyei vannak, és a fejlett államokban egyre többen és többen lesznek vegetáriánusok. Tudom, hogy nagyon sokan komolyan idegenkednek magától a szótól is, de szerintem ideje volna már egy kis nyitottságot és önzetlenséget gyakorolni, hiszen lassan oda jutunk, hogy az emberiség jövője forog kockán. Ha valaki a vegetarianizmust el is utasítja, azon mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy néhány évtized alatt megtízszereződött a húsfogyasztás mértéke.
A Wikipédia magyar szócikkében olvasható néhány hasznos információ, a terjedelmes angol változat pedig részletesen taglalja és forrásokkal támasztja alá az egészségügyi előnyöket:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vegetarianizmus