Fogyasztóvédelem - nemzetközi szinten

A kongresszus ajánlásokat fogalmazott meg a fogyasztóvédelemben érintett civilszervezetek, hatóságok és kormányok számára. A kongresszusra a világ 155 országából érkeztek delegáltak. A színes társaságban egyelő arányban képviseltette magát az észak- és dél-amerikai, afrikai, ázsiai és európai régió. Magyarországot két szervezet, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Tudatos Vásárlók Egyesülete képviselte.

Az alábbiakban azokról a figyelmünket felkeltő gondolatokról, folyamatokról számolunk be, amelyekkel a konferencia során találkoztunk. A nemzetközi fogyasztóvédelmi diskurzus az utóbbi években számos progresszív lépést tett az ökológiai szemlélet irányába. A klasszikus fogyasztóvédelmi témák mellett egyre inkább felfedezhetjük a környezetvédelmi és társadalmi problémák iránt nyitott kezdeményezéseket is.

A környezetvédelmi gyökerekből táplálkozó fogyasztóvédelem és a klasszikus, fogyasztói jogokat alapul vevő fogyasztóvédelem azonban a mai napig is számos ponton eltér. A legalapvetőbb különbséget a két mozgalom céljai, jövőképe között fedezhetjük fel. A hagyományos fogyasztóvédők akkor lennének elégedettek, ha mindenki tökéletesen informált fogyasztó lenne: ismerné jogait, kötelezettségeit, és a cselekvési eszközöket. Alapvetően a piaci mechanizmusokban hisznek, úgy vélik, hogy ezek megakadályozzák, hogy a fogyasztók érdekeit sértő termékek, gyakorlatok hosszú távon létezzenek. Nem tekintik feladatuknak, hogy tájékoztassák az embereket fogyasztásuk környezetre és társadalomra gyakorolt hatásáról.

Azon igyekeznek, hogy a szó szoros értelmében "védjék" a fogyasztók jogait, lobbytevékenységeik által megteremtsék számukra a legbiztonságosabb jogi és jogérvényesítési környezetet, valamint hogy lehetővé tegyék, hogy a fogyasztók a lehető legszélesebb körű információk alapján hozzák meg döntéseiket. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a konferencia során nem merült fel például a fogyasztás mennyisége által okozott környezeti károk kérdése.

Számos téma, így például a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek kérdése, megkívánta volna a sarkalatos állásfoglalást: a potenciális veszélyek magas foka miatt nem tanácsoljuk az ilyen termékek fogyasztását, amelyet pl. a legtöbb környezetvédő szervezet is vall.

A példánál maradva, a hagyományos fogyasztóvédelmi szervezetek azt tekintik feladatuknak, hogy a fogyasztókat teljes mértékben tájékoztassák a genetikailag módosított összetevők jelenlétéről a termékben. Tehát a környezetvédelem szemszögéből még találhatunk hiányosságokat, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy számos örvendetes lépés történt az utóbbi időkben.

Fontosnak és örvendetesnek tartjuk hogy pár évvel ezelőtt az alapvető fogyasztói jogok közé bekerült az egészséges környezethez való jog, és a nemzetközi fogyasztóvédelmi párbeszéd során egyre többet lehet hallani a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségéről. A kongresszuson több fejlődő és fejlett országbeli előadó számolt be sikeres fair trade, vállalati felelősségre épülő (azaz CSR - corporate social responsibility) projektről.

Örültünk, hogy részt vehettünk olyan szekcióüléseken, ahol az ökoszociális mozgalom érdeklődésére is számot tartó témákról esett szó, ilyenek voltak például az élelmiszerbiztonsági, CSR, fair trade, a nemzetközi kereskedelmi szabályozás, és a WTO működésének kritikájával foglalkozó szekció.

A kongresszus záródokumentuma is számos olyan célt, állítást fogalmaz meg, amellyel mi, környezetvédők is egyetérthetünk, sőt érdemes buzdítanunk, támogatnunk őket különböző helyi együttműködések keretében. A dokumentum mind a nemzetközi politikai szervezetek, mind a vállalatok, és természetesen a fogyasztóvédő szervezetek számára is megfogalmaz ajánlásokat.

A zárónyilatkozat külön figyelmet szentel a fenntartható fogyasztásnak. A fogyasztóvédelmi szervezeteknek azt ajánlja, hogy kezdeményezzék és javasolják a fogyasztási szokások megváltoztatását, és lássák el a fogyasztókat az ehhez szükséges információkkal. A kongresszus zászlajára tűzte a környezetbarát fogyasztás, fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat, a megújuló energiák használatának népszerűsítését is. Olyan információs rendszerek kidolgozását javasolja, amelyek lehetővé teszik a teljes termék életciklus társadalmi és környezeti hatásainak elemzését.

Kiemelten kezelik az ivóvízkészletek megóvását az ipartól és a mezőgazdaságtól, a tömegközlekedési rendszerek fejlesztését, a tisztább termelési módszerek elterjesztését és olyan technológiák kidolgozását, amelyek csökkentik vállalatok szeméttermelését. A zárónyilatkozat élelmiszerbiztonsággal foglalkozó részében külön figyelmet fordítanak a jelenleg fennálló globális fogyasztási struktúra igazságossá tételére. Alapvető célként jelölik meg, hogy a világon mindenhol elérhetőek, hozzáférhetőek és (anyagilag) megengedhetőek legyenek az alapvető, kulturálisan is elfogadható élelmiszerek. Szintén ebben a részben ajánlják a tagszervezeteknek a kistermelői mezőgazdaság, a kisléptékű helyi mezőgazdaság népszerűsítését, az élelmiszeriparhoz tartozó újrahasznosítás és a szemét csökkentésének támogatását.

Az élelmiszerbiztonsági célokkal összhangban kérik a kormányoktól, hogy biztosítsák a génmódosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek piacra bocsátás előtti ellenőrzését össztársadalmi és egészségügyi szempontból egyaránt. A kormányok felelősségének tekintik az ilyen élelmiszerek marketingjére, termesztésére, áruként és segélyként való forgalmazására vonatkozó moratóriumok további fenntartását. Ajánlják a politikai döntéshozóknak a bizonytalan élettani hatású hormonok, állategészségügyi szerek, antibiotikumok kerülését az állattenyésztésben.

Mindezeket az intézkedéseket az élelmiszerek felkészültebb címkézésével támogatnák.

A záradék kereskedelemmel és gazdálkodással foglalkozó fejezetének nagy része a harmadik világ országait igyekszik megóvni a felgyorsult "nyugati" növekedés, és az ezzel párosuló gazdasági erőfölény káros környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásaitól. A nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezet általános hangneméhez képest viszonylag radikális, ám mindenképpen méltányos kérés is helyett kapott itt: a legfejletlenebb országok adósságainak eltörlésére vonatkozó pont. Megfogalmazódik az a cél is, hogy a nemzetközi kereskedelmi kérdéseket tárgyaló nemzetközi egyezményekben, testületekben jóval nagyobb civil részvételt kell biztosítani a méltányos kereskedelem térnyerése érdekében.

Ezen felül javasolják a nemzetközi tőkeáramlás hatásainak felülvizsgálatát annak érdekében, hogy ennek negatív társadalmi hatásai, leginkább a társadalmak megosztottsága és az egyes társadalmi csoportok marginalizációja elkerülhető legyen. A közszolgáltatásokról szólva kiemelten kezelik a szegények hozzáférését az elektromos áramhoz, a vízhez, a tömegközlekedéshez és az alapvető fogyasztói jogok érvényesülését ezen a területen. A nemzetközi fogyasztóvédelmi mozgalom célként jelöli meg a közszolgáltatások infrastruktúrájának hosszú távú fenntartását, a víz- és energiagazdálkodás hatékonyságának növelését. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a közszolgáltatások privatizációja nem eredményezheti e célok sérülését.

A záródokumentum ezeken kívül célokat fogalmaz meg a fogyasztók oktatása, a nemzetközi standardok, a terméktesztek és az információs technológia területén is. Mint a rövid áttekintésből is kiderült, a nemzetközi fogyasztóvédelmi mozgalom fókuszterületei, és szerencsére számos esetben hozzáállása is igen hasonló vagy megegyező a környezetvédőkével. Törekednünk kell tehát arra, hogy a fontosabb ügyek mentén egymás mellé állítsuk az azonos érdekeket képviselő, ám más szakmai háttérrel és motivációval induló szervezeteket ezáltal is nagyobb támogatást biztosítva a fontos ügyeknek.