A fogyasztóvédelem nem más, mint a fogyasztók érdekeinek érvényre juttatása a gazdasági élet szabályozása útján. Célja egyensúly létrehozása a piaci viszonyok különböző szereplői között annak érdekében, hogy a fogyasztók optimális döntést hozhassanak, érdekeik hatékonyan érvényesüljenek, és valóra váljon az a klasszikus piaci alapelv, miszerint a kereslet szabja meg a kínálatot.

1997-ben törvény fektette le a fogyasztóvédelmi szabályrendszer alapjait, a piaci magatartások részletes szabályozása pedig folyamatosan módosul és egészül ki az Európai Unió, a piaci szereplők és végső soron a fogyasztók elvárásainak megfelelően.

A fogyasztóvédelem védi a fogyasztók biztonságát, pénztárcáját, biztosítja jogaik és érdekeik érvényesítését, valamint gondoskodik tájékoztatásukról és arról, hogy a fogyasztók tisztában legyenek jogaikkal és lehetőségeikkel (oktatási funkció). Fogyasztóvédelmi feladatokat ellát az állam és intézményei, az önkormányzatok, civil szervezetek, és gazdálkodó szervezetek szövetségei.

Fogyasztók érdekeinek védelme

A forgalomba hozott áruk és szolgáltatások káros hatásai ellen törvény védi a fogyasztók életét és egészségét. A gyártó köteles biztonságos terméket előállítani, a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan terméket, amelyről tudja, illetve tudnia kellene, hogy nem biztonságos. Azt, hogy milyen a biztonságos áru, elsősorban termékspecifikus jogszabály vagy nemzeti szabvány határozza meg. Ha ilyen nincs, követelmény, hogy az áru, ésszerű használatának időtartama alatt ne veszélyeztesse a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét. A kockázatot a lehető legkisebbre kell csökkenteni, valamint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fogyasztó felmérhesse azt.

A fogyasztók vagyoni érdekeit az üzletek nyitvatartásával, termékek minőségével, előállításával, forgalmazásával, csomagolásával, a méréssel, vásárlók könyvével és árral kapcsolatos rendelkezések védik. A magyar fogyasztóvédelem szigorúan tiltja a fogyasztók bárminemű megtévesztését, döntési szabadságának korlátozását, valamint reklámtilalmakat és korlátokat állít fel.

A gazdálkodó szervezeteket kétirányú tájékoztatási kötelezettség terheli: a fogyasztók és hatóságok felé. A fogyasztót tájékoztatni kell az áru és szolgáltatás tulajdonságairól, jellegzetességeiről, minőségéről, áráról, használatára vonatkozó utasításokról, az azzal járó veszélyekről. Cél az, hogy a fogyasztó rendelkezzen annyi és olyan információval, ami alapján vásárlási döntését szabadon hozhatja meg. A tájékoztatás eszköze a címke, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőségi tanúsítás, az ár feltüntetése. A hatóságok következetesen lépnek fel bármiféle megtévesztés ellen. A hatóságok felé adott információk az ellenőrzést könnyítik meg.

A fogyasztók oktatása elsősorban állami feladat, bár ez az a terület, ahol a fogyasztói érdekeket képviselő társadalmi szerveztek a legtöbb feladatot vállalják fel az általános érdekképviseleti munka mellett.

A fogyasztói jogok érvényesítését a kiterjedt (és bonyolult) hatósági intézményrendszer, a civil részvétellel működő békéltető testületek és önkormányzati jegyzőt megillető jogosítványok biztosítják.

A fogyasztóvédelem állami feladatai és intézményei

A gazdasági és közlekedési miniszter dolgozza ki Magyarország fogyasztóvédelmi politikai koncepcióját, jogszabálytervezeteit és terjeszti az Országgyűlés elé. Emellett ellenőrzi végrehajtásukat és felügyeli a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét.

Közel hét éve kezdődött meg a hazai fogyasztóvédelem átfogó reformja, ahol az alapszabályok lefektetése és keretek megteremtése után olyan részletszabályok születtek, (vagy módosultak a már létezők), amelyek összhangban állnak az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseivel.

Az Országgyűlés 2003. februárjában fogadta el a II. középtávú fogyasztóvédelmi koncepciót, 2003-2006 időszakára, amelynek kiemelt célja a fogyasztók biztonságának védelme és oktatása, a fogyasztók érdekeit képviselő társadalmi szervezetek segítése, az állami intézményrendszer fejlesztése, valamint az interneten keresztül történő kereskedelem fejlesztése és szabályozása, a speciális körülményeknek megfelelő panaszfórumok felállítása.

Az állami feladatok végrehajtásának központi szervezete a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (és fővárosi) felügyelőségek. A felügyelőségek többek között a fogyasztók panaszaival és minőségi kifogásaival kapcsolatos ügyeket intézik, ellenőrzik a vonatkozó szabályok és hatósági előírások betartását, vizsgalatokat végeznek el, szakmai segítséget nyújtanak, tanácsadó irodát tartanak fenn, és tájékoztató kiadványokat készítenek.

A magyar fogyasztóvédelmi szabályozás bonyolult, a jogszabályok és előírások betartását a felügyelőségeken túl más piac-felügyeleti tevékenységet ellátó szervezetek is segítik. Például áram- és gázügyekben a Magyar Energiahivatal, mobiltelefon-szolgáltatásokkal kapcsolatban a Hírközlési Felügyelet, tévéműsorral kapcsolatban az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), közegészségügyi kérdésekben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), gazdálkodó szervezetek piaci magatartásával kapcsolatban pedig a Gazdasági Versenyhivatal.

A fogyasztók és gazdálkodók közötti jogviták a bíróság, valamint a gazdasági kamarák és civilek által működtetett békéltető testületek előtt rendezhető.

Önkormányzatok

A helyi önkormányzat képviselőtestülete rendeletei útján a törvényeknél szigorúbban szabályozhatja többek között az üzletek, piaci árusok, mozgóboltok működését, köztéri reklámok használatát. Az üzletek, árusok, piacok és vásárok működésének ellenőrzéséért és engedélyek kiadásáért a jegyző felelős. Ezen kívül feladatai közé tartozik a minőségi kifogásokkal, minőségtanúsítással, számlázással kapcsolatos és közérdekű panaszok intézése, valamint jogsértés észlelése esetén eljárást kezdeményez a. hatóságoknál.

Civilek

A fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését nagyban segítik a különböző feladatokkal foglalkozó társadalmi szervezetek és szövetségeik. Tájékoztató, tanácsadó és oktatási feladatokat látnak el, véleményezik a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket és képviselik a fogyasztók érdekeit, pert kezdeményeznek fogyasztók széles körét érintő ügyekben, kapcsolatot tartanak fenn hazai és nemzetközi szervezetekkel.