Erőt, egészséget!

Ugyanis, minden jel szerint, a jóléti társadalmak fogyasztói kényelmükből egy fikarcnyit sem hajlandók áldozni egy szebb, tisztább jövő érdekében. Ez aztán egyértelművé teszi, hogy a benzinzabáló státuszszimbólumokból csak egy hasonló menetteljesítményeket nyújtó alternatív hajtásmóddal lesznek kicsalogathatóak.

A megoldás keresése régóta folyik, az ügynek az egyre szigorodó környezetvédelmi normák mellett talán a gazdasági racionalitás adhat lendületet. Hisz amellett, hogy például az európai légszennyezés 40%-a közúti közlekedésből származik, a fejlett gazdaságok versenyképességét igencsak veszélyeztető olajár az, ami gyors cselekvésre ösztönözheti felelős döntéshozóinkat. Az általános recesszióból, még az európainál is nagyobb kínkeservekkel kiutat kereső amerikai gazdaság, mint a világ fő szénhidrogén importőre, minden egyes százalékpontnyi üzemanyag-megtakarítással dollár milliárdokat javíthat külkereskedelmi mérlegén.

A közúti áruszállítás Amerikában egy nap alatt több mint 12 milllió hordó üzemanyagot igényel. Ugyanitt 17 millió új autót értékesítenek évente, jellemzően SUV-kat (városi terepjáró) és Pick-Up-okat (kisteherautó). A széles középréteg ezekben a csillogó-villogó monstrumokban utazik legszívesebben. Olyan járművekben, amelyek tüzelőanyag-felhasználása sokkal alacsonyabb kellene, hogy legyen. Ha 2020-ra 4 liter/100 km-re javulna az átlagos fogyasztás az autóknál, 5 millió hordó/nap olajimportot lehetne megtakarítani, ami kétszer több mint amennyit jelenleg az Egyesült Államok a Perzsa Öbölből importál.

Mivel a hidrogénüzemű autók elterjedését a jelenleg még kiépítetlen töltőállomás-hálózat mellett az ilyen járművek eléggé magas ára is gátolja, megoldásként a hibrid üzem kínálkozik. Ez a kevésbé drága technika körülbelül 30-40 %-os hatékonyság-növekedést jelent.

A hibrid autó hajtásáról egy benzin-elektromos, vagy dízel-elektromos egység gondoskodik.
Alacsony tempónál, például városban araszolgatva, amikor egy belsőégésű motor feleslegesen sok üzemanyagot használ, csak a villanymotor üzemel. Ha növeljük a tempót, a közepes fordulatszámon igazán hatékony benzin vagy dízel motor jelenti a takarékos megoldást. Ha pedig erőteljes gyorsítás a feladat, amire a villanymotor nélkül csak nagy üzemanyag-felhasználás mellett lenne lehetőség, mindkét egység beszáll a hajtásba. Amennyiben az elért nagy tempóról lassítani szeretnénk, a mozgási energiát nem csak a fékbetétek koptatására, hanem a generátorként is működő villanymotornak köszönhetően az akkumulátorok töltésére is hasznosíthatjuk.

Hibrid autót jelenleg öt gyártó, a Nissan, a Ford, a GM, a Honda és a Toyota kínál vásárlói számára, előbbi négy csak egyes Európán kívüli piacain. A kontinensünkön is kapható Toyota Prius forgalmazását 1997-ben kezdte meg a japán gyártó hazájában, Magyarországon 2001-ben mutatták be. Az alsó-közép kategóriás autó ára 7,5 millió forint volt. Ez elég magasnak mondható, több szempontból is. Az egyik, hogy az átlagos vásárló számára nem teremtett igazi alternatívát, hiszen egy ugyanilyen méretű és teljesítményű Toyota modell lényegesen olcsóbban, kb. 4,5-5 millió forintért  megvásárolható volt akkoriban, persze hagyományos hajtással. A másik, ami más piacokhoz képest is drágává tette hazánkban a Priust, az a hiányzó adókedvezmény. Hiszen az USA-ban és több európai országban is jelentős támogatással próbálják a globális célokat előtérbe helyező portékát helyzetbe hozni az illetékes minisztériumok. A környezetvédelmi tárca hozzáállását jól példázza, hogy  mexikói kollégáikkal ellentétben  a 2001-ben, a Toyota Motor Hungary Kft. által hosszútávra felkínált Priust, parkolóhely-hiányra való hivatkozással visszautasították. Az itthon forgalomba helyezett pár darab autót az importőr vezető munkatársai használták, normál kereskedelmi forgalomban csak egyet értékesítettek. A bennmaradt példányokat az idei típusváltáskor nyomott áron kiárusították.

Az új Prius nemcsak árában, egészében is piacképesebbnek tűnik. Méreteiben sokat nőtt, jelenleg a klasszikus középkategóriába sorolható. Az elődmodell sajátos formájával ellentétben a mostani kimondottan emészthető, korszerű megjelenésű autó. Ami pedig a legfontosabb, ára 6,5 millió forint, tehát egy millióval kevesebb a nála kisebb elődénél!

A hibrid Toyota világviszonylatban nem nevezhető sikertelennek. Júniusban bejelentették, hogy  elsősorban az amerikai piacnak köszönhetően  a megrendelések oly mértékben felhalmozódtak, hogy megkezdték a motomachi üzem bővítését, így a közeljövőben már kétszer annyi, akár 130 ezer hibrid hajtású modellt is képesek lesznek előállítani évente.

Az autóipari cégek bíznak a hibrid technológiában, sorra jelentik be hamarosan érkező modelljeiket, a nagynevű japán cégek mellett olyan óriások, mint a Ford, GM, Daimler-Chrysler, vagy a Hyundai is elkötelezték már magukat emellett.

A Toyota, mint a technológia úttörője 2010-re összes modelljét kínálja hibrid hajtással is, ráadásul ez a múlt év végén lezárult tárgyalások eredményeként létrejövő Toyota-Ford együttműködésnek köszönhetően egy sokkal fejlettebb rendszer lesz.