Az első magyar minősített passzív ház

A 125 négyzetméteres, Szekér László tervei alapján megépített ház fajlagos építési költsége bruttó 230 ezer forint négyzetméterenként, alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és energiafogyasztású épületé. A gáz nincs bekötve a házba, a tartalékfűtés hőtárolós villanykályha, amelynek a fogyasztása 1,5 kilowattóra, annyi, mint egy nagyobb hajszárítóé.
A passzív ház alapelve az, hogy az energia bent van az épületben, és meg kell akadályozni, hogy kijusson onnan. Európában 18 éve indult a passzívház-építés, eddig 15 ezer ház készült el, de ezekből csak 1100 a minősített épület. A minősítést a darmstadti székhelyű Passivhaus Institut adja. Ez egy magánintézmény, amely alapvetően kutatásra jött létre, és mára nagy tudásra tett szert a témában. Benécs József energetikai szakértő bemutatta a tájékoztatón azt a kézikönyvet és szoftvert, amelyet az intézet dolgozott ki a tervezők részére, és amely ma már magyarul is hozzáférhető.
Az első minősített passzív ház határoló falai olyan polisztirolhab (hungarocell) elemekből készültek, amelyek mint a Lego kockák illeszthetők egymáshoz. Az 50 centiméter vastag kockák közepén lévő üregbe beton kerül, ez tartja a házat. Ennek a falnak a hőátbocsátása alig egynegyede egy korszerű, 38 centiméter vastag, téglából épített fal hőátbocsátásának.
A ház hőszigetelését egy példával szemléltette Szekér László tervező. Amikor mínusz 10 fok volt kint, és több napja senki sem járt a házban, odabent 13 fokot mutatott a hőmérő. Miután ténykedni kezdett három ember odabent, hamarosan 16 fokra kúszott a hőmérő, egy ember ugyan is óránként 200 watt hőenergiát ad le.
A házat - az erős téli hideg napokat kivéve - a hőcserélő fűti. Ez egy olyan berendezés, amely az elszívott használt meleg levegő hőjének több mint 90%-át átadja a beszívott friss levegőnek. A friss levegő egy földbe ásott csőkígyón át érkezik, így télen is plusz 15 fok körüli a hőmérséklete, amin már csak keveset kell melegíteni.
Forrás: MTI
Kép [cc] Az építtető galériája








Hozzászólások
Kedves Anonim!
Az Öko-házak magazin honlapján lehet találni hasznos infókat - http://okohazak.hu/ Sokkal több érdekes írás van viszont a negyedévente, papíron kiadott számaikban. Érdemes átlapozni őket (pl. könyvtárban).
Ajánlom még a http://www.foek.hu/korkep/ és a http://fenntarthato.hu/ oldalakat.
Érdekes, de egy kicsit sajátos oldal a http://okoepiteszetmagazin.virtus.hu/ is.
Ez itt alapveto tevedes, a polisztirol teljes mertekben ujrahasznosithato, hovatovabb meg celulozbol is eloalithato telejsen zart ciklusban megujulo modon. Nem az ordogtol valo, szen es hidrogen atomok egy elrendezeserol van itt szo csakugy mint a celluloznal.
"leteznek dragabban kornyezetbarat"
Meglehetosen onellentmondasos dolog ez. Ha dragabb akkor gyanus hogy tobb energiba is kerul az elollitasa hiszen a ft-ok nagy resze vegul energiara fordul le.
Fagyapottal biztosan nem vonnam be a hazam, ezek a szerves anyagok remek taplalekot adnak, paraval egyutt melegagyai a bakteriumoknak es gombaknak. Aki gombak kozott akar elni annak teljesen felesleget hazat epiteni ezt a termeszet lagy olen is megteheti:)
Kedves ökosix és Szuperzöld!
Esetleg bemásolnátok ide pár linket, forrást stb. ahol a szerintetek igazi ökozöld házról bővebben lehetne olvasni.
Köszönöm!
Köszönöm Szuperzöld! remélem érted már batkamanó miről beszélünk. Szuperzöld pontosan megírta azt amire gondolok. Úgy energiát megtakarítani, hogy közben egy rakás szemetet produkálunk és abszolút negetív energiamérlegű építőanyagokat használunk, az egy kicsit elferdült dolog. A polisztirol gyártás ugye annyira nem környezettudatos. Ha a legnagyobb hulladékgyártók bújnak a világ megmentőjének szerepébe az visszatetszést keltő. A lakóklímával kapcsolatban meg annyit, ha laknál kicsit egy valódi öko-házban utána meg egy ilyen passzívházban nem védenéd többet.
Kedves Batkamanó!
A környezettudatosság nem azt jelenti, hogy kevés energiával fűtünk egy környezetszennyező technolóiával épült házat. A felhasználandó anyagok teljes életciklusát vizsgálni kell. A zártcellás polisztirol gyártása egyáltalán nem barátságos folyamat. Továbbá a könyezettudatosság többek közt azt is jelenti - mint te is tudod - hogy gondolunk a jövőre. Egyszer majd (valamikor, sok év múlva) ezt a házat is le fogják bontani. És a polisztirolhab ebből a szempontból sem nyerő választás: nem újrahasznosítható, nem bomlik le, csak egy nagy kupac szemét lesz belőle amit valahová el kell helyezni. A polisztirolhab _nem_ környezettudatos építőanyag. Lézetnek (drágábban) környezetbarát, növényi eredetű szigetelőanyagok, pl. fagyapot.
ökosix-nek:
Szerintem olvasd el az utolsó bekezdést is a cikkben... Esetleg annak is olvass utána, hogy mit jelent a környezettudatosság.
Hát lehet, hogy passzív, de hogy nem környezettudatos az biztos. Ez egy hungarocell doboz, az egészséges lakóklímához a világon semmi köze. egy hőszigetelt műanyag doboz, én nem szeretnék ilyenben élni. Szerintem az ilyan műanyag házak nem a környezettudatosságról szólnak!