Egy másik kellemetlen igazság: a hús és a globális felmelegedés
Bővebben >>>
Al Gore filmje és könyve, a Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth), sürgős üzenet a globális felmelegedés életbevágó ügyével kapcsolatban, amit mindannyiunknak meg kell szívlelnie. Ha eddig nem fogtuk volna még fel, most már tudjuk: riasztó mértékben melegítjük túl bolygónkat, ami katasztrofális következményekkel járhat. 2005 volt a valaha regisztrált legmelegebb év. Képzeljünk el egy túlmelegedett kocsit - most pedig gondoljuk el ezt egész bolygónyi méretben.
Számos szervezet - a Greenpeace-től a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára feltehetően a globális felmelegedés a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.
A globális felmelegedés hatásai ugyanis többé nem puszta hipotézisek: a hullámok már most szigeteket mosnak el a Csendes-óceán déli részén; a partmenti városok és a mélyebben fekvő országok súlyos áradásokat élnek át; a szélsőséges időjárási jelenségek - mint amilyenek a hurrikánok is - egyre intenzívebbek; a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadnak; más fajokkal együtt kihalás fenyegeti a jegesmedvéket; a fertőzések könnyebben terjednek; a gabonahozam egyre gyakrabban bizonyul a vártnál kevesebbnek. Szakadék szélén állunk.
A globális felmelegedés számos emberi tevékenység közös eredménye. A legjelentősebbek: az elektromos energia termelése, a személyszállító és egyéb járművek használata, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, a füstkibocsátás és a hadviselés (az Egyesült Államok hadereje például a világ legnagyobb olajfelhasználója és legnagyobb szennyezője).
De sokan nem tudják: a hústermelés is jelentősen növeli a globális felmelegedést. A szarvasmarha-telepek több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek évente. Ez az a két legfontosabb üvegház-hatást okozó gáz, amely együttesen több, mint 90%-át teszi ki az USA üvegházigáz-kibocsátásának - így az állattartó telepeknek nagyon is jelentős a globális felmelegedéshez való hozzájárulása.
Már a UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) éghajlatváltozással foglalkozó csoportja is elismerte, hogy szoros kapcsolat van az emberi étrend és az állatállomány metánkibocsátása között. A Világ állapotának 2004-es kiadása szerint pedig „az állatállomány bocsátja ki a világ évi metántermelésének 16%-át." „Azok az állatok, amelyeket elfogyasztunk, az emberi tevékenységnek tulajdonítható széndioxid-mennyiség 21%-át bocsátják ki" - írta a Physics World 2005. júliusi száma. Nem kell különösebben bizonygatni: a húsevés közvetlenül kapcsolódik a hústermelés - környezeti szempontból felelőtlen - gazdasági ágazatához, s ezáltal a globális felmelegedés rémisztő fenyegetéséhez.
Ráadásul az esőerdőket is rendkívül gyors tempóban irtják, hogy helyükön szarvasmarhát legeltessenek, s hogy az állatok táplálásához szóját termeljenek. Az esőerdők a biodiverzitás szempontjából hihetetlenül gazdag területek: a földi fajok 90%-a itt él. Tarvágásuk és kitermelésük nem csak hogy még több üvegházgázt termel, de csökkenti is a fák áldásos tevékenységének eredményét. Az esőerdőket azért nevezték el a föld „tüdejének", mert elnyelik a szén-dioxidot, ugyanakkor kibocsátják az élet számára nélkülözhetetlen oxigént. „Dióhéjban összefoglalva - fogalmaz a Nemzetközi Erdészet-kutatási Központ - a szarvasmarha-tartók darált húst csinálnak Brazília Amazonas-menti esőerdőiből."
Gidon Eschel és Pamela Martin, a Chicagói Egyetem geofizikusai arra a megállapításra jutottak, hogy az étkezési szokások megváltoztatása, az áttérés a hagyományos étrendről a vegetáriánus étrendre többet ér a globális felmelegedéssel szembeni harcban, mintha benzinzabáló városi terepjárónkat (SUV) üzemanyag-takarékos hibrid autóra cserélnénk. Persze mindkettőt megtehetjük - sőt, ennél még sokkal többet is!
A szerzőpáros szerint környezeti szempontból a húsevés olyan, mintha egy hatalmas városi terepjáróval közlekednénk; vegetáriánus módon étkezni olyan, mintha egy közepes nagyságú autót vezetnénk; vegán módon pedig (vagyis tej és tojás nélkül) étkezni olyan, mintha kerékpároznánk vagy gyalogolnánk. A váltás a terepjárókról és a hozzájuk hasonló étrendekről a sokkal energia-hatékonyabb alternatívákra kulcsfontosságú a felmelegedés elleni küzdelemben.
A vegetáriánusok nem csak egyféleképpen segítik hűvösen tartani bolygónkat. Paul McCartney szerint: „Ha valaki meg akarja menteni a bolygót, csak annyit kell tennie, hogy abbahagyja a húsevést. Ez a legeslegfontosabb dolog, amit te magad is megtehetsz." Ugyanerre jutott korábban már az E Magazine is egyik vezércikkében: „Szóval környezetvédő vagy. Akkor miért eszel még mindig húst?"
A World Watch 2004 júliusi-augusztusi számának szerkesztői azt a következtetést vonták le, hogy „az emberek állati hús iránti étvágya olyan hajtóerő, ami gyakorlatilag az emberiség jövőjét fenyegető környezeti ártalmak minden főbb fajtája mögött megtalálható: így az erdőirtás, a talajerózió, az édesvízkészlet és a a biodiverzitás csökkenése, a levegő- és vízszennyezés, az éghajlatváltozás, a társadalmi igazságtalanság, a közösségek destabilizálódása és a betegségek terjedése mögött is". Lee Hall, a Friends of Animals jogi vezetője tömörebben fogalmaz: „Tulajdonképpen minden nagy környezeti probléma mögött a tej és a hús áll".
A globális felmelegedés ellen az állam és vállalatok szintjén, de a személyes szinten is tenni kell. A klímaváltozás ellen késsel-villával is harcolhatunk. Mahatma Gandhi maradandó és erőteljes szavaival - „Te magad légy a változás, amit a világban látni szeretnél".
A globális felmelegedés, mint azt Al Gore oly hatásosan bemutatja, „kellemetlen egy igazság." Az a tény pedig, hogy a hústermelés is jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez, egy másik kellemetlen igazság. Most már tudjuk.
Az E/The Environmental Magazine eredeti cikkének szerkesztett változata. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Németh Csaba.
Új hozzászólás
programok
- 2012.06.25. Látó - Mező Közösségi Ökotábor
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Ne felejtsük el, hogy 1997-ben a kiotói konferencián az EU 15 % CO2 kibocsátás csökkentést javasolt 2010-ig. Ezzel szemben az USA csak 5,2 %-ot, majd végül semmit!
Az amerikai delegáció vezetője Al Gore volt. (!!!)
Érdekes, akkor amikor tehetett volna ellene valamit, akkor nem volt neki ennyire fontos a felmelegedés problémája.
Az alábbiakkal kapcsolatban szeretném az (angolul tudó) érdeklődők figyelmébe ajánlani Peter Singer „Animal Liberation” című könyvét. Tulajdonképpen ez a könyv indította útjára a modern állatjogi mozgalmakat. Kiválóan megfogalmazza, hogy a húsevés kérdése nem holmi érzelgősség, ami csak „állatszeretőknek” való; ahogyan a feketékkel való etikus bánásmódot követelőket is csak a rasszisták nevezték niggerszeretőknek. Ésszerűen bemutatja, hogy milyen rendkívül előítéletes módon viszonyulunk az állatokhoz, és hogy a viszonyulásunk a jelenlegi etikai alapelveinknek, melyeken az emberek egyenjogúsága nyugszik, teljességgel ellentmond.
Csak most kezdem megérteni, hogy (nyugatabbra) hol tart a modern filozófia. Azt hiszem, egyesek nagyon meg fognak lepődni az elkövetkezendő néhány évtized változásain. És vagy képesek lesznek átértékelni a saját viszonyulásukat, vagy szépen lassan perifériára kerülnek, éppen úgy, ahogyan a Ku Klux Klan.
Ökológiai szempontból teljesen egyetértek veled: ha a húsfogyasztás visszakerülne a korábbi helyére, és mértékkel élnének vele az emberek, az megoldaná a problémáinkat. Már annak is nagyon örülnék, ha ennyi teljesülne (de nem fog).
Etikailag azonban nem tudok egyetérteni. Az én szemszögemből nézve azt is írhattad volna, hogy az autózás, a lopás, az emberölés, a rasszizmus, a rabszolgaság teljes hiánya túlzás. Persze tudom, hogy egy húsevőnek ez abszurdan hat, mert hát: húsevő. A tolvajnak is mondhatja az ember, hogy lopni helytelen... Úgyis megmagyarázza, hogy miért is lophat.
De még a törvényi és kulturális támogatástól sem válik semmi szükségszerűen etikussá és követendővé; hiszen hányféle dolgot ítélünk most szörnyűségnek a múltunkból, amelyet akkoriban társadalmi egyetértés övezett. Ismét oda kell állni az állat elé, modern emberként, és őszintén át kell gondolni: Milyen emberi értékeket gyakorlok azzal, ha megölöm ezt a hozzám hasonlóan tudatos, szenvedni képes élőlényt, amikor a húsa nélkül is tudok egészségesen élni? Mennyire egyeztethető össze ez a cselekedet a mindennapos erkölcsiségemmel?
Én úgy látom, hogy sok fronton túlhaladt már az emberiség a húsevésen. Hiszen például a háziállatok kínzását, megölését gyakorlatilag minden modern ember elítéli; a legtöbbeknek valódi lelki törést jelent, ha elpusztul a kutyájuk-macskájuk. A bundaviselés ellen is sok állatvédő harcol, mert felesleges kegyetlenségnek tartja. Tehát megvan már az emberekben az állati életet is felkaroló erkölcsiség, csak a szelektív, ellentmondásos, tökéletlen gyakorlásán nem sikerült még túllépnie a legtöbbeknek. Rendkívül mély egyéni megszokás és kulturális kondicionálás övezi a húsevést; nehéz megtörni ezt az önigazoló kört. Az Earthlings c. dokumentumfilm talán segíthet ebben az érdeklődőknek:
http://video.google.com/videoplay?docid=-1282796533661048967
A hús teljes mellőzése és a vegetarianizmus abszolút előtérbe helyezése szélsőség, ahogy a túlzott húsfogyasztás is az. Nincs azzal semmi baj, ha a család megeszik hétvégén vasárnap egy jó kis tejfölös csirkét. Vagy ha kalákában levágnak egy disznót, kolbit szalonnát csinálnak belőle és egy évre elteszik. Az a baj, ha valaki minden nap felvágottat eszik, főtételnek húst, estére húst, és másnap ugyanez. Az a baj, ha valaki minden nap eszik valamilyen húst. Ráadásul nem is egészséges.
Megvan annak a szentsége, hogy régen csak vasárnap került hús az asztalra. Több gyümölcsöt, több rostot ettek anno az emberek, nem is kellett nekik annyi vitaminkapszulát benyelniük, mint most nekünk...
Igen, épp ez az abszurd ebben: hogy végtelenül egyszerűen megvalósítható. A két hét talán túlzás, de ha néhány száz évvel ezelőtt ilyen fordulatot vett volna a társadalom, ma már senki sem érezné a húsok hiányát. Ez az egész csak megszokás kérdése; a húsmentes étrendhez éppen úgy hozzászoknának, ahogyan a húsevéshez is hozzászoktak. Nem jelentene minőségi romlást az emberéletben.
Persze mindez sosem fog végbemenni, amíg az emberek a megalkuvást és a megszokás kényelmét "választják". Ha ilyen embereken múlt volna, ma még mindig a rabszolgaság, a kannibalizmus, a rasszizmus világában élnénk.
Sokan arra hivatkoznak hogy nem mondanak le a húsról...ha kipróbálod hogy 2 hétig nem eszel húst, biztos hogy nem is fogod kívánni már! Csak ki kel próbálni! Megéri!
Ha meg tényleg nem tudsz lemondani róla, akkor csak azt az állatot edd meg, amit te magad neveltél és te magad vágtál le! Először is a CO2 kivocsájtásnak igy nincs akkora szerepe, másrészt meg ha megeszed, akkor ezt is vállald!!
És ha már feltalálták a vízzel működő autót akkor mi a kérdés???
Persze vannak még más tényezők is. Jelenleg sajnos egészen egyszerűen tabu nálunk a vegetarianizmus. Figyeljétek meg: szinte egyetlen környezetvédelmi vagy állatvédelmi szervezet sem említi támogatólag ezt a szót. Leközlik ugyan a borús hangvételű cikkeket a hússal kapcsolatban, de még véletlenül sem sugallják azt, hogy a hústalan táplálkozás a legetikusabb megoldás.
Kétségtelen, hogy mind egyéni, mind szervezeti, mind társadalmi szinten komoly korrupció zajlik: az értékek és a haladás őszinte támogatása helyett csaknem mindenki aláfekszik a megszokásnak és a tömeg erejének. Hiába nyilvánvaló, hogy a vegetarianizmus megoldaná a világ problémáinak háromnegyedét, magára hagyják az eszmét, mert nincs még mögötte jelentős fogyasztói/támogatói bázis.
Legnagyobb részt ez az oka annak, hogy (minden tiszteletem ellenére) máshova megy az 1 százalékom.
Az egyik legjelentősebb problémának azt tartom, hogy a legtöbbeknek teljesen helytelen elképzeléseik vannak a vegetáriánus étrendről. Mivel egy húsfüggő kultúrában nevelkedtek, még a legjobb szándék mellett is képtelenek reálisan megítélni ezt a kérdéskört. Kényszerűen hiányosnak, szegényesnek, lehetetlennek látják a hús nélküli étkezést. A legtöbb, idegenkedést szülő előítélet innen származik – például az, hogy a vegetáriánusok „csak köretet esznek”, „párolt zöldségen élnek” vagy „nem tudják biztosítani a szükséges fehérjebevitelt”.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a vegetarianizmusnak is ugyanúgy megvan a maga nagy múltra visszatekintő kultúrája, és ugyanúgy megvannak a maga teljes értékű ételei, konyhatechnikai megoldásai, ételkészítési praktikái. Hogy ez nem zöldségfalásról szól, hanem szerepet kap benne számos gabona, száraz hüvelyes, olajos mag és fűszer, a legnagyobb változatossággal felhasználva.
Jómagam nemhogy húst, de még tojást és tejterméket sem igen fogyasztok; ennek ellenére mégis rendszeresen találok újabb és újabb ízletes ételeket, amelyekkel tökéletesen ki tudom elégíteni minden igényemet.
Én is olvastam a globális felmelegedés és a húsevés kapcsolatáról. Látom sokan idegenkednek még mindig a vegetarianizmustól, de valójában a Brit Környezetvédelmi Ügynökség is elismeri, hogy az állattenyésztés rengeteg metánt termel, mely károsítja az atmoszférát. Arról nem is beszélve, hogy a húsevés felesleges kegyetlenség.
az életbenmaradáshoz nem a hús kell.
a vegetariánizmus egy teljesen normális helyén való dolog...csak vannakk akik MÉG elitélik mert nem értik meg sem önmagukat sem a haszonállatokat sem ezeknek az élőlényeknek a jelenhelyzetét
PeTA-CIWF-greenpeace-FAUNA etc.
Én minden téren megpróbálok tudatos, kritikus lenni, nem csak úgy első ránézésre véleményt alkotni, ezért erősen utánanéztem mostanában a témának. Kb. a felénél tartottam az anyagnak és ismerethalmaznak, amikor már tudtam, hogy a hűtőmben pihenő felvágott volt az utolsó, amiért én pénzt adtam ki. Úgy vélem, hogy a vegetarianizmus támadásának egyszerűen csak információhiány az oka. Mert azt azért feltételezem, hogy a jóindulat vezényli az embereket, meg az életbenmaradás ösztöne. S kívánatos lenne, ha attól még elhinnénk dolgokat, hogy az esetleg megfoszt minket valami kedvelt dologtól. Én ezen infók birtokában már nem tudom felvállalni azt, hogy húst egyek. És már nem tudok úgy tenni, mintha nem tudnám ezeket.
hmmmm, szép dolog ez a harc, nadehát pár ezer éve Grönlandon erdő nőtt - akkor nem volt sem ipar, sem hústermelés. Nem lehet, hogy most az az éghajlat jön vissza és az emberi tényező csak bolhafing? mi meg roppant büszkék vagyunk a hülyeségünkre? (lásd még pl: az ember legyőzi a természetet, a Titanic gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen)
Hát ez az egész borzalom.Majd ötven év mulva nemhogy hust nem fog enni senki de annak is örülni fognak ha levegöt kapnak ha még egyáltalán érdemes.
Azt írják hogy a Csendes Óceánban egy örvényben összegyűlt műanyag szemét,
a vízen úszó szemétkupac kiterjedése akkora mint Texas állam területe (678.907 négyzetkilométer).
Ez valahol Hawaii környékén van.
a Greenpeace megfigyelt máshol is óceánokban ilyen örvényekben összegyűlt szemetet,
bár a többi szemétkupac nem ennyire nagy kiterjedésű.
Ez az egész SZEMÉT DOLOGösszességében elég kiterjedt ahhoz hogy BELÁTHATATLAN következményei legyenek.
Ugyanis az történt hogy egy nagyon jelentős vízfelület tulajdonsága megváltozott.
A hőmérséklet-kiegyenlítő hatású VIZFELÜLET HELYÉT rövid idő alatt
egy időjárási szempontból SIVATAGI tulajdonságokkal rendelkező felület vette át.
Elvileg ezzel MAGASABB hőmérséklet kerül a légkörbe ,vagyis TÖBB energia!
(természetesen itt most nem az üvegház-gázokról beszélek, azok plusz még rátesznek egy lapáttal).
Igy a LÉGKÖRNEK az eddiginél is több energiája lesz arra
hogy SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI jelenségeket produkáljon.
Ime olvasdd!
http://www.cnn.com/2006/TECH/science/11/06/plastic.trash.vortex .reut/index.html
Van egy nagyon jo film az Al Gore filmje:
a Kellemetlen Igazság!
Azonban Ő is csak az igazság egyik felét mutatja ,és ezért kellemetlen.
Itt a másik fele!
Jo lenne,ha az éghajlat kutatok is egy kopernikuszi fordulatot tennének a klimaváltozás vizsgálatakor!
Ugyanis a klimaváltozás NEM EGYENLŐ a levegő kémiai összetétel vizsgálattal és
nem lehet leegyszerüsiteni csak a LÉGKÖRFIZIKÁRA.
ps:Occam borotvája-a dolgok leegyszerüsitése nem visz közelebb a probléma megoldásához!
Igy a klimaváltozás vizsgálatakor a co2 vel illetve az üvegházhatással valo magyarázással NEM a probléma gyökeréig hatoltunk le.
Inkább ugy tünik ,találtunk egy magyarázó elméletet és utána a lavorral vizzel együtt kiöntöttük a gyereket is.
csak egy példa - az oceáni szállitó szalag müködése ma már fontosabb,mint a co2 hatása .
pl ha a csendes oceán közepén sivatagot épitünk müanyag hulladékbol ,akkor a viz albedoját (fényvisszaverő képességét)megváltoztattuk akkor olyan viszonyokat teremtettünk mintha sivatagban lennénk,
azért kicsit durva az hogy Hawaii mellett egy uj Száhel övezet jön létre a csendes oceán közepén.
Mi lesz ennek a következménye?
Megváltozik a viz hömérséklet illetve sotartalma-igy közvetve ezen viztömegen keresztül a helyi léghömérséklet is.
Az elovadó antarktisz megemeli a viz szintjét és a Kina ,India illetve Bangladesh területeit elönti a viz -több 100 millo embert lakohely változtatásra kényszeritve és emellett hurrikánok illetve özönvizszerü esözések,árvizek alakulnak ki Ázsiában.
Ami igazán meglepő és ezt az Al Gore film is jol megmutatta: mig Kina egyik tartományában árviz volt addig a szomszéd tartományban aszály!!!
(ezt nem lehet a co2 re meg a z üvegházhatásra fogni!)
Van ennél ennél sulyosabb változás is:
a Himalája glecserei elovadnak ( a csendes oceáni viz felmelegedése miatt),igy az az 5 folyo ami ott ered és a helyi lakosság viz készletét biztositotta ,kiszárad.
Nem tudom,gondolt e erre valaki, mi lesz 2050 ben amikor a föld lakossága ( az elörejelzés szerint kb 9 milliárd lesz) és ennek a lakosságnak
kb 40 %a olyan területen él majd ahol a himalájábol indulo folyok adják az éltető vizet.
Láttuk Mezopotámiánál mi történt amikor a folyok megváltoztak.
csakhogy itt 2050 ben kb 5 milliárd ember marad viz nélkül.a csendes oceánban uszo müanyag szemét-hegyek miatt.
Ez minimum egy nép vándorlás-a fejlett vizzel rendelkező területek felé-lásd Europa közepe,
pl Magyarország.
Ha nem lesz viz Ázsia azon részén, akkor ott hatalmas háboruk alakulnak ki ahogy ezt most a Csád to -elmult 30 éves változásánál láttuk, illetve a DARFURI PROBLÉMA már MOST a 21. századot vetiti elöre ,csakhogy itt sokkal nagyobb léptékben-5 milliárdos Ázsiai lakosság esetén.
Jo volna má békén hagyni azt a gumi csontot
amit a co2 magyarázgatásával hoznak elő a tudosok, és áttérni a probléma IGAZI gyökeres megoldásra!
vagyis a Csendes óceán vizének illetve a föld felszin 5/6 át kitevő vizfelület megtisztitására
attol a sok müanyag hulladéktol,
amit ez a civillizácio "kiokád" magábol!
Jo volna ráébredni a probléma igazi gyökerére,
mielött az egész föld egy nagy sivataggá változik!
nem csak a szárazföldön
hanem a vizek-felületen is.
Még van idő a cselekvésre ,de ehhez most
egy VALODI koppernikuszi fordulatra van szükség
a z klimaváltozással foglakozo szakemberek
FEJÉBEN és gondolataiban is.
Ps:azt a co2 szemellenzőt pedig vegyék má le,
(már 30 éve lejárt lemez!)
Most már a kutatok és a felelős döntéshozok nézzék TELJESSÉGÉBEN a problémát!
Elhibázott stratégiának tartom a vegetáriánus életmódra való áttéréssel kampányolni. Erre a mindenevő fogyasztói társadalmak, ahol ráadásul az élelmiszerfogyasztás által okozott környezeti terhelés mértékét a feldolgozásból eredő extra energia- és nyersanyagfelhasználás tolja meg jelentősen, nem vevők. Sokkal hatékonyabb tud lenni, ha arra öszönöznék az embereket, hogy figyeljenek oda, mit vesznek. Inkább vásároljanak a piacon házi sonkát ahelyett, hogy megvennék a szupermarketben az előrecsomagolt felvágottakat, amiket túlcsomagolnak, ki tudja honnan szállítják, s ki tudja mi minden kerül beléjük. Még olcsóbb is a hasonló minőség, nem szükséges bioterméket venni, a normál piacon is lehet kis kezdeti időbefektetéssel jó termelőkre akadni. Egy mindenevőt sokkal könnyebb rávenni erre, mint arra, hogy hagyja el a húst. Ugyanúgy megkapjuk a kolbászunkat, mint eddig, de jelentősen kisebb környezeti terheléssel, és még finomabb is.
A környezettudatosság elterjesztése nélkül vegetarianizmust sulykolni merő szélmalomharc, teljesen értelmetlen, ehhelyett más területen ugyanekkora energiával jobb eredmény érhető el. Itt még nem tart a társadalom, s kérdés, hogy tartani fog-e valaha. Az is kérdés, szükséges-e, hisz nincs arról tapasztalatunk, mi lenne, ha mindenki őstermelőktől vásárolná az élelmiszert.
Azt a 21%-ot én nagyon erős túlzásnak tartom így első nekifutásra, jóval hihetőbb, ha hozzávesszük a feldolgozóiparból, és áruszállításból eredő terhelést is.