• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Egészséges? táplálkozás – Táplálék-kiegészítők

2008.06.05. /
Nap mint nap félrevezető információk tömkelege talál meg minket az egészséges táplálkozással kapcsolatban.

Az újságok életmód rovatai rendszeresen tájékoztatják az olvasót, mi számít éppen egészségesnek, mely élelmiszerek kerülendők. Egyre több ember szed táplálék-kiegészítőket, bár viszonylag keveset tudunk ezen gyakran csodaszernek tartott készítmények valódi hatásairól.

 

D-vitamin

Táplálék-kiegészítők már évtizedekkel ezelőtt is léteztek. Az egyik legelterjedtebb talán a csukamájolaj. Magas D-vitamin tartama miatt az angolkór megelőzésére adják gyerekeknek. Az angolkórban (rachitis, osteomalacia) a D-vitaminhiány okozta alacsony kalciumszint hatására megváltozik a csontok szerkezete, ami azok görbülését, fokozott törékenységét eredményezi. Mivel csak kevés D-vitamin tartalmú élelmiszert ismerünk (tengeri halak, halolajok, máj, tojássárgája), első közelítésben indokoltnak tűnhet táplálék-kiegészítőkkel biztosítani a napi D-vitamin szükségletet.

A D-vitamin másik, kevésbé ismert forrása maga az emberi szervezet. Előanyaga a bőrben keletkezik koleszterinből UV sugárzás hatására. Az előanyagból aztán a májban alakul ki a biológiailag hatásos forma. A szükséges napi D-vitamin mennyiség pótlására, a D-vitamin raktárak feltöltésére elegendő, ha napi 10-15 percet éri napfény a bőrt kis felületen (arc, kezek).

Megemelkedett D-vitamin igény (várandós, illetve szoptató nők, csecsemők), vagy ha nincs mód a szükséges napfénymennyiség biztosítására (idősek, ágyhoz kötött betegek) indokolttá tehetik a külső pótlást. A legfrissebb kutatási eredmények szerint ugyanis azok körében, akik nem jutnak elegendő UV-B sugárzáshoz, jóval magasabb a halálozási arány. Hasonló összefüggés figyelhető meg a bél- és prosztatarákos megbetegedések száma, és a tartósan alacsony D-vitaminszint között. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az erős napsugárzás jelentősen megnöveli a bőrrákos megbetegedések kialakulásának valószínűségét.

 

Folsav

A várandóssággal kapcsolatosan ajánlott táplálék kiegészítő a folsav is, a terhesség első nyolc hetében ugyanis bizonyítottan csökkenti a magzati idegcső-záródási rendellenességek valószínűségét. Szedése (napi 400 μg) a többi táplálék-kiegészítővel ellentétben kielégítő napi folsav-bevitel mellett is ajánlott. Mivel világszerte magas a nem tervezett fogantatások aránya, és a terhesség késői észlelése (2 hónap) után már nem jön létre a szükséges védelem, ezért egyes országokban (pl. USA) a lisztet folsavval dúsítják.

 

A-vitamin

A Föld egész lakosságát tekintve, az A-vitaminhiány egyike a jelentősebb halálozási okoknak, és becslések szerint a gyermekvakságok 10%-a is erre vezethető vissza. A probléma leginkább a fejlődő országokat érinti, világszerte 250 millió gyerek szervezete nem jut elegendő mennyiségű A-vitaminhoz.

 

Káros?

A fejlett országokban eközben egyre többet hallani a táplálék-kiegészítők káros hatásairól. Számos cég reklámoz különféle vitamin-kombinációkat (A, B, E-vitamin és béta karotin), mondván ezek késleltetik az öregedést, csökkentik a rák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét. A készítmények pozitív hatásait azonban eddig még nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, sőt több kísérlet is olyan eredményt hozott, mely szerint a táplálék-kiegészítők növelték a vizsgált megbetegedések kialakulásának valószínűségét.

Két hosszú távú, nagy esetszámmal dolgozó vizsgálat a béta karotin és az A-vitamin tüdőrák-ellenes hatását próbálta igazolni. Az eredmények azonban egyértelműen azt bizonyították, hogy a táplálék-kiegészítőket szedő résztvevők körében nőtt a tüdőrák kialakulásának valószínűsége, szemben azokkal, akik placebót kaptak. A kutatási eredmények fényében a World Cancer Research Fund nevű rákkutatási szervezet azt tanácsolja, hogy táplálék-kiegészítők helyett inkább természetes forrásokból (sárgarépa, sütőtök, spenót, vaj, tojássárgája, sárgabarack.) biztosítsuk a szervezet A-vitamin szükségletét.

Számos nagyszabású kísérletben vizsgálták az antioxidánsok (C- és E-vitamin, ill. béta karotin) hatását a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására. E témában az egyik legnagyobb, húszezer fős, öt évig tartó angliai kísérlet résztvevői antioxidánsokat, placebót, vagy egy, a koleszterinszintet csökkentő készítményt kaptak. A vizsgálat nem várt eredményeket hozott: az antioxidáns készítmények nem jelentettek védelmet.

Bár egy-egy kiemelt vizsgálat vagy tanulmány alapján aligha lehet általános érvényű megállapításokat tenni, a több kísérlet eredményeit összegző, összehasonlító meta-elemzés azt mutatja, hogy a táplálék-kiegészítők formájában szedett A és E-vitamin, valamint a béta karotin szignifikánsan növelik a halál kockázatát.

 

Végignézve számos kutatáson, elmondható, hogy a táplálék-kiegészítők formájában megvásárolható A-, D-, E-vitaminok és a béta karotin valójában semmilyen kedvező hatással nem rendelkezik a fejlett országok felnőtt lakosságára. Ez a megállapítás hangsúlyozottan nem vonatkozik a természetes formában elfogyasztott vitaminokra, hisz a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás egyik legfontosabb pillére egészségünk védelmének.

 

Készült Prof. Tom Sanders (King's College London) Making Sense of Diet and Health - from supplements to superfoods című előadása alapján.

Kép [cc] Acid Zebra, dirk1812

Hozzászólások

NN / 2010. február 14. 17.42

Az A, D, E, K vitaminok zsírban oldódnak, ezért ha nincs zsír, nem tudnak felszívódni.

anonym / 2010. január 23. 21.54

én nagyon egészségesen étkezem: rengeteg zöldség, gyümölcs, mérsékelt mennyiségben sovány húsok, sovány tejtermékek, barna kenyérféleségek, és egészen minimális, szinte semmi zsiradék, só, cukor. ennek ellenére csak azóta nem vagyok beteges, mióta nagy adag c-vitamint és multivitamint szedek. előtte mindig megfáztam. erről ennyit.

MR / 2008. november 5. 17.10

ÉN ANNYIT FŰZNÉK CSAK AZ EGÉSZHEZ HOGY HA AZ EMBER IGAZÁN EGÉSZSÉGESEN TÁPLÁLKOZIK AZ NEM ESZIK MŰANYAG REKLÁM DOLGOKAT

Barát Gábor / 2008. június 15. 13.17

Ha már szóba került a vitaminok nagy dózisú fogyasztása: Nem szeretnék senkit sem megbántani, de úgy nagy általánosságban kifejezetten nem tartom etikusnak ezt a gyakorlatot. Nem a mértékletességről, a tényleges szükségletekhez mért fogyasztásról és a természettel való összhangról szól, hanem vagy vegyipari termékek fogyasztásáról, vagy a természet értékeinek öncélú, különösebb körültekintés nélküli kizsákmányolásáról. Nem véletlen, hogy a fogyasztói világ kellős közepén kezdett nagyobb méreteket ölteni ez a szokás.

Én annak, aki valóban jól szeretne élni, azt tanácsolnám, hogy a mértékletességben, a tiszteletben, az alázatban, a környezettel való minél teljesebb összhangban keresse az egészségét. Mert ez nemcsak testi egészséget nyújt, hanem lelkit is: minél kevesebbre tartjuk a saját igényeinket, és minél többre másét, annál könnyebb az élet nyereségeit ajándékként, veszteségeit pedig békével fogadni. Magas lóról, ugye, nagyot lehet esni. :o)

kisokos / 2008. június 12. 10.14

Hát igen Szent-Györgyi Albert buta volt,mert haláláig szedte a nagy dózisú C-vitamint!!!
Ha nem szedte volna,talán még ma is élne!!

kisokos / 2008. június 12. 10.13

Hát igen Szent-Györgyi Albert buta volt,mert haláláig szedte a nagy dózisú C-vitamint!!!

Dale Cooper / 2008. június 11. 19.52

Nehéz ügy.
A cikkben sokminden összemosódik, így nem egyértelmű, milyen irányt is kell(ene) követni.
A természetes táplálékokkal az a gáz, hogy már nem egészen természetes, gyengébb minőségű, beltartalomra pedig egyenesen silány. Az ideális eset persze az lenne, ha mindenki rendelkezne 40-50 ha földdel, és maga termelné meg rajta az élelmezéshez szükségest. Azzal együtt, hogy ki kellene tiltani minden szennyezőforrást, szélirányból úgy 1000 km-re. Légtérből repülőket, közelből autókat, gyógyszergyártást és forgalmazást, génmódosítást, vegyipart, stb... Ez ugye adott népsűrűségnél nem tartható...
Táplálékkiegészítőkre tehát szükség van, nem az ideálishoz közeli természetes táplálék helyett, hanem mellette, kiegészítendő, ami abból hiányzik (okokat lásd fentebb).

Na de miből készül az a táplálékkiegészítő, és hogyan? Mert a mesterséges anyagokból készülteket felesleges vizsgálni, az semmit sem segít, borítékolható a káros hatása.
Nyilván táplálékkiegészítőket sem lehet a természettel megyeggyezőre készíteni, de megközelíteni lehet. Ilyet vizsgáltak a tudós hölgyek/urak, vagy kőolajszármazékokat?
Vajon egy bio(-nak mondott), avagy egy gyógyszertári készítményre, táplálékkiegészítőre mit mondana egy spektrográf?

Barát Gábor / 2008. június 6. 09.32

Ez egy igazán érdekes kérdéskör. Én saját részről úgy tapasztaltam, hogy mindenféle táplálékkiegészítő nélkül is lehet egészségesen élni, méghozzá úgy, hogy zöldségből és gyümölcsből csak a helyben termett, idénynek megfelelőt fogyasztjuk. Persze ennek feltétele lehet, hogy ne amortizáljuk magunkat káros szokásokkal, finomított élelmiszerekkel, és ne borítsuk fel az egyensúlyt túlfogyasztással. De ezekkel kapcsolatban nincsenek tapasztalataim, és ha jól gondolom, nem is lesznek.

Én a mostani telet tulajdonképpen állati eredetű élelmiszerektől mentesen vészeltem át, tehát nem fogyasztottam húst, tojást, és tejet is csak egyszer vásároltam (piacon). A helyzetet tovább színesíti, hogy egy több hónapot késő kifizetés miatt volt egy kisebb anyagi gondom; ebben a kalandos időszakban puliszkát puliszkával ettem. :) Emiatt tél végére éreztem már, hogy le vagyok kissé gyengülve*. Ami igazán meglepő (de a cikk konklúziójával nagyjából egybevág), az az, hogy mikor a szekrényben porosodó multivitamin tablettából bekaptam egyet-egyet, szinte semmilyen pozitív hatást nem tapasztaltam. Ellenben a tavaszi zöldségektől valósággal megújultam, napok alatt.

(*Önmagával a vegán étrenddel – a nyugati tudományos dogmák ellenére – nincs igazán gond, ha alapvető igényességgel táplálkozik az ember. Ha ehhez hozzávesszük a környezettudatosságot, tehát a helyi idényzöldségek és -gyümölcsök kizárólagos fogyasztását, akkor adódhatnak nehézségek telente, de így sincs benne semmi vállalhatatlan. Az, hogy minden pillanatban minden igényét teljesen ki kell elégítenie az embernek, csak a fogyasztói társadalom kényszerképzete; lehet jól élni másként is, sőt.)

Új hozzászólás