Cégmérce: Tejipar

Összesen 31 cég szerepel a 14, tejtermékeket (gyümölcsjoghurt, joghurt, kefir, krémtúró, puding, rudi, sajt, sajtkrém - krémsajt, tej, tejföl, tejszín, túró, vaj, vajkrém - szendvicskrém) vizsgáló cégmércénkben. Ezeket minden alkalommal ugyanazon szempontok (környezeti, társadalmi, állattartás stb.) szerint hasonlítottuk össze, és készítettünk rangsort az eredmények alapján.

Környezeti szempontok

A 31 közül sajnos egy olyan tejipari céget sem találtunk, amely közzétett volna a honlapján környezeti jelentést, ezért minden gyártót pontlevonásban részesítettünk. Hogy mégis árnyaltabb képet kapjunk a cégek teljesítményéről, annak is utánajártunk, hogy mely gyártókat bírságolták meg környezetszennyezés miatt az illetékes hatóságok.

A Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is kapott csatorna bírságot, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt).

A Sole-Mizo Zrt.-t pedig zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés miatt marasztalták el.

A Veszprémtej Zrt. a negyedik cég, amely bírságban részesült, ugyancsak nem megfelelő hulladékgazdálkodás és csatornaszennyezés miatt.

Az egyéb környezeti szempontoknál azokat a cégeket jutalmaztuk ponttal, amelyek gyártanak, illetve forgalmaznak ökológiai termesztésből származó termékeket. Ide tartozik a Naszálytej, a Milchwerke Bechtesgadener Land, a Sole-Mizo és a Kärntnermilch.

Ebben a szempontban maximális pontszámot a kizárólag biotermékeket forgalmazó versenyzők kaptak, mint a Galgafarm, az Andechser és a Virágoskút. Negyed ponttal elismertük az ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel üzemelő cégek igyekezetét is.

Társadalmi szempontok

A társadalmi szempontok számonkérése során nagyon vegyes eredmények születtek. Megvizsgáltuk például, hogy az egyes cégek milyen eszközökkel próbálják meghódítani a fogyasztókat. Negatív eredményeket 5 cég esetében találunk.

A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.

A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.

A legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkantunk, a cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.

Értékeltük amennyiben egy gyártó termékpalettáján sok a magyar termék, illetve azt is, ha egy cég hazai tulajdonban van. Ebből a szempontból maximális pontszámot a Tolnatej, a Minna, a Naszálytej, a Fuchs Tej, a Fino-Food, a Galgafarm, a Jásztej és a Dráva Tej ért el. E cégek többsége minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint 90%-ban magyar tulajdonú.

A legnagyobb pontlevonásban a Zott és a Mona Hungary részesült, mivel gyártási tevékenységet Magyarországon nem folytatnak, termékeiket importálják.

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatai között böngésztünk. Megállapítottuk, hogy a cégek nagyjából felét az évek során kisebb bírsággal sújtották. Nagyobb és többszöri bírságot a Dráva Tej, a Sole-Mizo és a Friesland kapott.

Az egyéb társadalmi szempontok számbavétele során olyan tényezőket értékeltünk, mint pl. az etikai kódex megléte, off-shore cégek használata vagy érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában egységesen gyengén szerepelt a mezőny, a Galgafarm kivételével minden céget pontlevonásban részesítettünk.

A cégek honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet, és legtöbben írásos levelünkre sem válaszoltak.

Nem éppen átlátható tulajdonosi szerkezetről tanúskodik, hogy a Sole-Mizo egy off-shore cégen keresztül Csányi Sándor tulajdona. A Meggle, a Danone és a Friesland, továbbá a Pannontej és a Veszprémtej tulajdonosa (Bongrain SA) több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Szaúd-Arábia, Irán, Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat.

Egyéb szempontok

Az állatjólét értékelése során egyedül a Naszálytej kapott egy teljes pontot: a cég kínál vegán termékeket, és a biokészítmények gyártása során is követi az állatjóléti előírásokat. Hasonló megfontolásból a Virágoskút, a Kärtnermilch, az Andechser, a Milchwerke Bechtesgadener Land és a Galgafarm kapott fél-fél pontot.

A vállalatok többsége azonban pontlevonásban részesült, mivel honlapjaikon nem találtunk állattartással kapcsolatos információkat. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi állattartást folytatnak.

További pontlevonás jár még a Danone-nak, mivel nem zárható ki egyértelműen, hogy a gyártás során génmódosított alapanyagokat is használ. Utóbbi igaz a Frieslandra, a Müllerre, illetve tulajdonosa (Bongrain SA) miatt a Pannontejre és a Veszprémtejre is.

Összesítés

Az összes vizsgált szempontot egybevetve 12,5 ponttal a túró, sajt és tej cégmércékben szereplő Galgafarm nyerte az első helyezést. Második helyezett 10,5 ponttal a Naszálytej, harmadik pedig a 10 pontos Virágoskút Kft. lett. Jó eredménynek örvendhet továbbá a Kärtnermilch és az Andechser, mindketten 9,5 pontot értek el.

A cégek többsége a középmezőnyben tömörül, amelyet a Milchwerke Bechtesgadener Land (9 pont) és a Fuchs Tej (8,5 pont) vezet. 18 cég 7- 8 pont közötti (közepes) eredményt ért el.

Az tejipari cégmérce sereghajtói a Pannontej (5 pont), a Friesland, a Veszprémtej (mindkettő 4,5 pont) és a Danone (3,5 pont) lettek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Cégmércében az egyes márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Jó böngészést kívánunk!

Kép [cc] buecheler   chiot