Cégmérce: Szupermarketek
Aktuális cégmércénkben a 21 legnagyobb magyarországi szupermarket, hipermarket, közért-hálózat üzemeltetőit vizsgáltuk meg a már ismert szempontok szerint.
Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem magát a boltot is támogatjuk, úgy gondoltuk, nem árt utánajárni, kik is valójában az élelmiszerláncok képviselői. Hogyan értékelhető működésük környezeti, társadalmi és egyéb szempontok szerint?
A Reál és a GRoby kapták a legtöbb pontot (7,5 pont), őket szorosan a Héliker és a Coop követi (7 pont). A cégek többsége közepes vagy gyenge eredményt ért el, a legrosszabbul a Tesco szerepelt 1,5 ponttal.
Környezeti szempontok
A környezeti vagy fenntarthatósági jelentés célja, hogy egy vállalat bemutassa, milyen erőfeszítéseket tesz a tevékenységéhez kapcsolódóan keletkezett környezeti károk enyhítésére, felszámolására. A vizsgálatunkban szereplő cégek honlapján egyetlen esetben sem találtunk ilyen jelentést, ezért minden céget pontlevonásban részesítettünk.
Környezeti jelentés híján is szerettünk volna képet kapni a vizsgált áruházláncok által okozott szennyezésekről, környezeti károkról, ezért utánajártunk, hogy milyen az egyes cégek környezetpolitikája pl. a sajtó vagy a hatósági beszámolók tükrében. Öt vállalattal kapcsolatban bukkantunk ilyen jellegű információra.
Áruházépítésekkel összefüggésben arról olvashattunk, hogy a Spar, a Lidl, illetve a Tesco által épített egyes áruházak a helyi lakosság szerint kedvezőtlenül befolyásolják az ott élők közvetlen környezetét (pl. forgalomnövekedés, városkép rombolása).
A Tescót ezenkívül Kínában környezetszennyezés miatt súlyos pénzbírsággal is sújtották. Az Aldi és a Lidl Hollandiában részesült megrovásban, mivel az általuk forgalmazott zöldségeken 20 éve tiltott növényvédőszerek maradványait találták.
A Spar viszont pontot is kapott, mivel egyedüliként rendelkezik saját biomárkával. Szerény elismerésben még a Cora részesült, mivel fóti telephelye ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel működik.
Társadalmi szempontok
A társadalmi szempontok vizsgálatánál adódtak a legsúlyosabb problémák. A cégek jelentős részénél ugyanis rendszeres gyakorlat a fogyasztók megtévesztése, a minőségi, vagy higiéniai előírások figyelmen kívül hagyása. Az ilyen jellegű törvénysértések ráadásul a hatósági szankciók ellenére is megismétlődnek.
Ebből a szempontból pozitív példának tekinthető a Reál és a GRoby üzletpolitikája. E két céggel kapcsolatban ugyanis semmiféle elmarasztaló információt nem találtunk. Rajtuk kívül a Héliker és a Coop örvendhet viszonylag kedvező eredménynek, utóbbit csupán négy szál szennyezett kolbász választja el az élmezőnytől.
A többi áruházláncnál legalább 6-10 olyan esetet ismerünk az utóbbi évekből, amikor az adott cég megsértette a vonatkozó törvényeket, előírásokat. A sajtó mellett erről tanúskodnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) adatai is.
Jellemző és gyakori kihágás, hogy egy üzlet tévesen tünteti fel termékeinek az árát, romlott vagy rossz minőségű árut tart a polcon, valamint megtévesztő információkkal reklámozza termékeit.
A szabálysértések szempontjából jó néhány lánc visszaesőnek számít. Információink szerint a Tescóra magyarországi működése során az említett hatóságok összesen több mint 370 millió forintnyi bírságot szabtak ki, de jelentős bírsággal sújtották az Auchan, a Spar, a Metro és a Cora üzletláncokat is.
Egy cég értékelése során pontoztuk, amennyiben a cég (több mint 95%-ban) magyar tulajdonban van. A Coop, a Reál, a Héliker és a CBA ezért fél-fél pontnak örvendhetnek, a (több mint 95%-ban) külföldi érdekeltségű áruházláncokat viszont ugyanennyi pontlevonásban részesítettük.
A fogyasztókat érintő problémák mellett rendszeresek a munkavállalókkal kapcsolatos szabálytalanságok is. A vizsgált cégek szinte mindegyikét elmarasztalta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF), egyedül a Reálról, a Coopról és a GRobyról nem találtunk erre vonatkozóan információt.
Az elmarasztalt cégek (a Héliker kivételével) a rendszeres bírságok ellenére is évről évre megsértették a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokat. Úgy tűnik, a kirótt bírságok nem jelentenek komoly visszatartó erőt, hiszen a csúcstartó Penny Marketet is összesen csak alig több, mint 10 millió forint fizetésére kötelezték.
A cégek leginkább a munkaidő, illetve a szabadságolások terén követtek el szabálytalanságokat. Az Auchan és a Tesco esetében egyéb dolgozói jogokkal, illetve az egyenlő bánásmóddal kapcsolatosan is olvashattunk elmarasztaló beszámolókat. Egyes transznacionális áruházláncok (Tesco, Lidl, Aldi) beszállítóinál rendszeresek a fejlődő országokban tapasztalt visszaélések is. A Lidl ezenkívül a dolgozók megfigyeléséről, zaklatásáról szóló hírekkel került fel 2008-ban az újságok címlapjaira.
Az egyéb társadalmi szempontok számbavétele során olyan tényezőket vizsgáltunk, mint pl. az etikai kódex megléte, offshore cégek használata vagy érdekeltség elnyomó rezsimekben. Ebben a kategóriában - sajnos rossz értelemben - nagyon egységes volt a mezőny, minden céget pontlevonásban részesítettünk.
A cégek többségének honlapjain ugyanis nem találtunk magyar nyelvű etikai kódexet, és a legtöbben levelünkre sem válaszoltak. Az Auchan, a Metro, a Spar, és a Tesco több, a TVE által elnyomónak ítélt rendszerben (pl. Thaiföld, Kína) is működtet leányvállalatokat. Utóbbi két cég pénzügyi tranzakcióihoz offshore cégeket is használ. Korrupcióval kapcsolatban a Metro, az Auchan és az Aldi szerepelt a sajtóban, a Tescót pedig offshore cégek használata miatt kritizálták.
Egyéb szempontok
Az állatjólétet értékelve egyedül a Spart jutalmaztuk fél ponttal, mivel kínál saját biotermékeket, továbbá jelezte, hogy bővíteni kívánja az alternatív tartásból származó tojások értékesítését. Noha a Metro is tett ilyen vállalást, ez inkább csak a levonások mértékét csökkentette, ugyanis, ahogy a vállalatok szinte mindegyikénél, a Metrónál sem találtunk az állattartásra vonatkozó irányelveket. Ezek a cégek, illetve beszállítóik feltehetően nagyüzemi állattartást folytatnak.
Fél pont levonás járt minden „versenyzőnek" a génmódosított termékekkel kapcsolatos irányelvek hiánya miatt is. A Tesco és a Lidl további fél pontot veszített, mivel mindkét cég polcain előfordultak már génmódosított összetevőkből készült termékek. A Tesco az ellene hirdetett bojkottok miatt is pontlevonásban részesült.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a Cégmércében a márkák sorrendje az egyes szempontok kihagyásával, illetve előtérbe helyezésével át is rendezhető, attól függően, kinek mi a fontosabb. Sőt, a Cégmérce új funkcióval bővült: mostantól emailben üzenni is lehet az értékelt cégeknek.
Jó böngészést kívánunk!
Tovább Cégmérce szupermarket szekciójához >>>
A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.
Új hozzászólás
programok
- 2011.09.19. Kis Természetbúvárok Szakköre
- 2012.01.20. Ópusztaszeri biogazda tanfolyam
- 2012.02.04. Medence Csoport workshop
Zöld térkép
találd meg a jó helyeket
Ökofitnesz
Az Ökofitnesz online közösségi platform. Egyéneknek és csapatoknak egyszerű, játékos és könnyed formában teszi lehetővé életmódjuk boldogabbá és környezetkímélővé tételét.
Vállald a kihívást!
Hozzászólások
Kedves Írkávé!
Jó kérdés: igen, szeretnénk.
Most a fő prioritásunk mégis az, hogy minél több cég, minél több termékfajta kerüljön fel.
De ha egy cég megkeres minket, hogy ezt meg ezt javította, feltette, szeretne mégis válaszolni a levelünkre, akkor (ha valóban jogos) mindig javítjuk az illető információkat.
Persze olvasóktól is szívesen fogadunk cégekre vonatkozó, a Cégmércéből hiányzó információkat.
Haraszti Anikó
TVE
tervezitek a cégmérce adatainak frissítését? ha igen, milyen gyakran? nyilván akkor működik ez igazán jól, ha lehet javítani/rontani a pozíciókon, vagy nem?
Nagyon jó ez a cégmérce ötlet, különös tekintettel arra, hogy más magyar weblapon még nem láttam ilyet. Gratulálok a szerkesztőknek! Annyit hozzátennék, hogy a Héliker polcain én még 1 darab bioterméket nem láttam, így őket nagyon lepontoznám. Szerintem 2009-ben az EU-ban ez megengedhetetlen. Nyilván ez a vásárlóközönségükről is sokat elmond.
Kedves Loki, kedves Cégmércézők!
Tök jó, hogy a Cégmérce értékelési szempontjai párbeszéd tárgyai lettek, ennek örülünk, mert ezek szerint megmozgat benneteket a téma. Válaszaink:
1.: Láthatóan azt igyekeznek pozitív fényben feltüntetni minden kategóriában, ami magyar. A termékek szállítási távolságánál még megérteném,
de azért plussz pont, mert magyar a tulaj?????!!! Ez így szimplán
diszkriminatív!
Igen, a sok értékelési szempont közül az egyik az, hogy a termékeket hol
gyártják, illetve hogy a vállalat milyen tulajdonban van. Természetesen -
mint minden szempontunk - ez diszkriminatív. Diszkrimináljuk a büntetéseket felhalmozó, környezetet szennyező, munkásaikkal rosszul bánó vállalatokat. Éppen ez a cégmérce célja. Megkülönböztetni a cégeket. A szempontok nyilvánosak és mindenkire érvényesek.
És hogy miért tartjuk fontosnak ezeket a szempontokat? Mert egy helyi kézben
levő vállalatnál nagyobb az esély arra, hogy
* a bevétel, a profit helyben marad
*a helyi viszonyokat vélhetően jobban ismerő és figyelembe vevő tulajdonosi
döntések születnek
Mert a helyben gyártott termékek általában:
*helyi munkahelyeket teremtenek, a helyi gazdaságot, prosperitást segítik
elő
*kevesebb szállítást igényelnek (így kevesebb széndioxid- és egyéb
károsanyag-kibocsátást eredményeznek)
2.: Ahogy az előző hozzászólás mutatja, a szerző merő véletlenségből mindig
elfelejti bizonyos vállalatok pozitívumait. Hol szerepel, hogy a Tesco pl. több üzletét részben napelemek segítségével látja el árammal, illetve hogy a budaörsi bevásárlóközpontok hűtését napelemekkel megoldani készülő cégek között is ott van?
Mindezek a Tesco (jelenleg nem létező) fenntarthatósági/környezeti
jelentésében szerepelhetnének. Itt - ideális esetben - az is szerepelhetne,
hogy a cég teljes energiafogyasztásához képest ezek mekkora megtakarítást
eredményeznek (ebből derül ki, hogy nem csak "kozmetikai" projektek-e);
milyen energia-megtakarítási célokat tűzött ki a vállalat a következő x évre
(ami később számonkérhető lenne rajtuk). Azokról a környezetvédelmi
beruházásoknak a bemutatásáról nem is beszélve, amelyek nem járnak közvetlen
pénzügyi megtakarításokkal/gyors megtérüléssel a vállalat számára (a fentiek mind ilyenek). E nélkül a kontextus nélkül ezek a projektek, adatok nem értelmezhetőek.
Egyébként a Cégmérce számos (a TVE által hitelesnek és hangsúlyosnak ítélt) pozitívumot értékel, az alábbiakért például mind-mind plusz pontok járnak:
*Spar - saját márkás biotermék
*Cora - ISO14001 környezetközpontú irányítási rendszer
*Varga Ökogazdaság - minden termék bio
*Magyar Telekom - fenntarthatósági jelentés
*Magyar Telekom - fenntarthatósági jelentés független szervezet által
auditálva
*Magyar Telekom - Családbarát Munkahely díj
3.: Vagy, hogy a Spár vállalta a ketreces tartású tojások 2012-ig való
kivonását polcairól.
Ez konkrétan szerepel a Spar oldalán. Ld. Állatjólét rész, 2008-as Népszava hír.
Nyitottak vagyunk a vitára - és a szempontok megváltoztatására, ha
meggyőződünk arról, hogy a javasoltak hozzátesznek, javítanak az értékelési
rendszeren. Fontos tudni, hogy az értékelést egyre szigorúbbá szeretnénk
tenni, hogy jól tükrözze a fogyasztók vállalatokkal szembeni egyre növekvő
elvárásait.
TVE
Attól tartok, ma már semmiben nem hihetünk... :(
Egyébiránt a hazai termelőket, árusítókat kellene támogatni! Nem a külföldi, sokkal rosszabb minőségű importot fogyasztani.
Pár évvel ezelőtt kezembe akadt egy könyv a teszkóról. Már nem emlékszem a címére, de egy magyar srác írta, amolyan "nagy leleplezés" jelleggel. Biztos voltak benne túlzások, de alapvetően mégsem az a kép rajzolódott ki belőle, hogy olyan marhára megbecsülnék a dolgozóikat (ok, nem az Auchanról van szó).
Idenézz Loki!
Ezt találtam:
http://www.cegmerce.hu/index.php?modul=hirbekuld
Küldd be nekik a általad hiányolt információ forrását.
Rékához:
A cégmérce korábbi számaiban voltak hatósági adatok a munkavállalókhoz is, most ezek nincsenek?
Mert ezek például objektívebbek lennének, mint "csak sajtóhírek", ebben Rékának igaza van.
Másrészt meg azt gondolom erről "Lehetünk előítéletesek a multikkal szemben, de úgy látom, Magyarországon jelenleg itt a legbiztosabb a munkhelyünk."
Persze, annak aki belül van.
De ha nézed a tönkrement beszállítókat stb. korábban sem ilyen rózsás a kép.
Az Auchanról személyes tapasztalatból annyit szeretnék hozzátenni, így 11, a cégnél eltöltött év után, hogy nem tapasztaltam diszkriminációt, mindig maximálisan tiszteletben tartottak mint munkavállalót, a szabadságomat teljes egészében, minden évben saját döntésem szerint vehettem ki és a cég mellém állt, amikor nehéz helyzetbe kerültem, anyagilag is támogatott. Hat év gyes után kérdés nélkül visszavettek részmunkaidőben, saját feltételeim szerint.
Lehetünk előítéletesek a multikkal szemben, de úgy látom, Magyarországon jelenleg itt a legbiztosabb a munkhelyünk.
Azt hiszem, azért nem vehetjük készpénzenek az ilyen jellegű elemzéseket, mert csak a rossz hírek, panaszok kerülnek nyilvánosságra és ez nem segíti a cégek objektív megítélését.
Ökoteszkó - a pofám leszakad! Attól, hogy pár nagyáruházat ellátnak zöld infrastruktúrával, a Tesco környezeti mérlege számszerűsítve ugyan (talán) jobb lesz, de összességét tekintve nem. Mert továbbra is miket árulnak ott? Hogy bánnak a beszállítóikkal? Ahol Tesco nyílik, ott bizony a kistermelők és kiboltok nagy bajba kerülnek. Ajánlom: www.tescopoly.org
A cégmérce és hasonló összehasonlító tudatosv-s cikkek nekem eddig igen félrevezetőnek látszanak, amit sajnálok, mert jók is lehetnének... Indokaim:
1.: Láthatóan azt igyekeznek pozitív fényben feltüntetni minden kategóriában, ami magyar. A termékek szállitási távolságánál még megérteném, de azért plussz pont, mert magyar a tulaj?????!!! Ez így szimplán diszkriminatív!
2.: Ahogy az előző hozzászólás mutatja, a szerző merő véletlenségből mindig elfelejti bizonyos vállalatok pozitívumait.
Hol szerepel, hogy a Tesco pl. több üzletét részben napelemek segítségével látja el árammal, illetve hogy a budaörsi bevásárlóközpontok hűtését napelemekkel megoldani készülő cégek között is ott van?
3.: Vagy, hogy a Spár vállalta a ketreces tartású tojások 2012-ig való kivonását polcairól.
Kérem pártatlanabb álláspontot alakítsanak ki!
Csak annyit szeretnék hozzászólni a cikkhez, hogy a Tesco nyitóoldalán található "Tesco a természetért www.ecotesco.hu" feliratra klikkelve eljuthatunk egy olyan oldalra, ahol megismerkedhetünk a Tesco környezeti károk enyhítésére tett intézkedéseivel.