Betegségek sora előzhető meg a helyes gyermekkori étkezéssel
Mészáros Zsuzsanna, a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató háziorvosa szerint a legfontosabb a megelőzés, amely már kismamakorban kezdődik, majd csecsemő- és gyermekkorban is nagy hangsúlyt kell kapnia. A megfelelő étrenddel és a helyes táplálkozással betegségek sorát lehet elkerülni, mint például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, izületi fájdalmak, szerzett immunbetegségek, allergia. A kialakult betegségeket már nehéz kordában tartani - hangoztatta.
A szakember rozsban jóval gazdagabb, fehérjében szegényebb táplálkozást javasol. Kiemelte a növényi és állati eredetű omega-zsírsavak fontosságát. Ezek megtalálhatóak a halakban, ezért javasolta például a szardínia, makréla, busa, csuka beépítését az étrendbe. A növények közül a lenmag, a napraforgó, a repce és a kukoricacsíra-olaj egészséges voltára hívta fel a figyelmet.
A gyermekek táplálásában fontos szerepet kap a közétkeztetés, bár ez a fogalom - mint Porcsalmyné Henter Izabella dietetikus elmondta - a most érvényes jogszabályokban nem szerepel. Az Országos Gyermek és Egészségügyi Intézet főmunkatársa szerint ez azért helytelen, mert a közétkeztetés egyben nevelés, jó esetben a helyes táplálkozást szolgálja. A problémát a szakember szerint az jelenti, hogy gyermekétkeztetést, étrend összeállítást bárki végezhet, nem kötik szakképesítéshez.
A dietetikus szerint az iskola-egészségügyi felmérések megdöbbentő képet mutatnak. A korábbiakhoz képest két és félszer több betegséget regisztráltak a vizsgált csoport tagjainál 5 éves, illetve 11. évfolyamos korban. Porcsalmyné aláhúzta, harminchatféle betegségből tizenegy összefügg az étkeztetéssel.
László Eszter, az ÁNTSZ kistérségi főorvosa arról szólt, hogy a családnak és az intézményeknek közösen kell vállalni a felelősséget, garantálni a gyermekek minőségi táplálását. A jogszabály - mint mondta - figyelembe veszi a korszerű étkeztetés szabályait, de a normatíva alacsony.
Forrás: MTI








Hozzászólások
Gábor!
Köszi az infót és a linket! Tényleg remek az oldal amit ajánlottál.
Elfelejtettem bemásolni egy kiváló, kapcsolódó forrást... lassan fórumot csinálok itt; elnézést. Bár igaz, úgyse nagyon szokott más hozzászólni. :-)
Tehát, Gergő, ha érdekel, és nem ismered még ezt a forrást, az alábbi címen olvashatsz bővebben az ALA/DHA/EPA kérdéskörről:
http://www.veganhealth.org/articles/fat
Lentebb kifelejtettem egy lényeges tényezőt: a cukorbetegség is akadályozza az ALA hatékony átalakítását. Persze nem véletlenül cukorbetegek az emberek...
Gergő, a Nutritiondata.com adatbázisából származnak az adatok. A webhely „Tools” menüjében található egy „Nutrition Search Tool” eszköz. Ezt kiválasztva meg lehet adni a kívánt tápanyagokat, illetve azt, hogy a legkevesebbet vagy legtöbbet tartalmazó élelmiszereket jelenítse-e meg. Alapvetően praktikus ez a webhely; csak sajnos nagyon sok különféle márkájú készterméket is tartalmaz az adatbázis, ami gyakran megnehezíti az eredmények áttekintését.
Illetve, az ALA DHA-vá és EPÁ-vá való átalakítása talán megér még néhány gondolatot. Amennyire tudom, a kezdeti kutatások után az vált általánosan elfogadottá, hogy az ALA az egyetlen esszenciális omega-3 zsírsav. A későbbi, embereken folytatott vizsgálatok során azonban arra lettek figyelmesek, hogy az ALA a vártnál jelentősen kisebb mértékben alakul át, főleg DHA-vá. Mai, nyugati szemmel nézve ebből könnyű fejest ugrani abba a konklúzióba, hogy az embernek egyszerűen szüksége van külön DHA-ra és EPÁ-ra, vagyis a (hal)hús fogyasztására; ugye egyébként is ez a közvélekedés.
De ha szélesebb összefüggéseiben, holisztikus módon, az állati termékekkel kapcsolatos egészségügyi következményeket (például T. Colin Campbell professzor munkájából) ismerve gondoljuk át ezt a kérdést, meglehetősen logikátlannak tűnik az ilyen szükséglet: hiszen azt jelentené, hogy olyasmit kell fogyasztanunk egy szükségletünk kielégítéséhez, ami számos más szempontból árt az egészségünknek.
Ebből a holisztikus nézőpontból, tehát az én nézőpontomból, logikusabbnak tűnik az a magyarázat, hogy:
1) vagy nem ismernek még bizonyos mechanizmusokat, illetve túlbecsülik az emberi szervezet DHA-val és EPÁ-val kapcsolatos igényét (ahogy például a fehérjével és még a koleszterinszinttel kapcsolatban is ezt teszik/tették; illetve a vas miatt is fölöslegesen problémáztak),
2) vagy az egyébként is egészségtelen modern, nyugati táplálkozás és életvitel vezetett ehhez a tüneti problémához (ahogy például a csontritkuláshoz, ami miatt eszement sok kalcium fogyasztását javasolják; illetve ahhoz, hogy B12 vitaminhoz csak állati forrásból lehet hozzájutni, miközben a természetes talajban és vizekben előfordul).
Akár a kettő kombinációja is igaz lehet. A másodikat alátámasztani látszanak azok a tényezők, amelyeket többnyire megjelölnek befolyásoló tényezőként: dohányzás, alkohol, drogok, stressz, koffein, vitamin- és ásványianyag-egyensúly, más zsírok túlzott fogyasztása.
Persze az egésznek nincsen akkora jelentősége, főként a jelenlegi közegészségügyi problémák fényében... tulajdonképpen, ha minden igaz, egyáltalában nem ismerjük még konkrét negatív hatását annak, ha az étrend csak ALÁ-t (tehát növényi forrásból származó omega-3 zsírsavat) tartalmaz. Csak a teljesség kedvéért szövegelek. :)
A Nutritiondata.com webhelyről származnak. A webhely „Tools” menüjében található egy „Nutrient Search Tool” eszköz. Ezt kiválasztva a megjelenő képernyőn megadható, hogy milyen tápanyag(ok)ra szeretnénk keresni, illetve hogy a legtöbbet vagy a legkevesebbet tartalmazó élelmiszerek jelenjenek-e meg.
Nagyon hasznos webhely; gyakran szoktam keresgélni rajta. Az az egyetlen bajom vele, hogy tele van az adatbázisuk értelmetlen késztermékekkel, amelyek gyakran problémássá teszik az eredmények áttekintését. Jó volna, ha a keresést csak a természetes, feldolgozatlan élelmiszerekre is lehetne szűkíteni...
Kedves Gábor!
Megjelölnéd az adatok forrását?
A többire is kíváncsi vagyok..
Köszönöm az hozzászólásodat én is így tudom.
Nagyon örülök annak, hogy a jelek szerint lassanként sikerül a végére érnünk az eddigi fehérjehypenak. :)
Egyébként az emberi szervezet a lenmagban, dióban és más növényi forrásokban megtalálható alfa-linolénsavat (ALA/LNA) át tudja alakítani DHA-vá és EPÁ-vá, ami miatt a halfogyasztást javasolják.* Amennyire tudom, az ALA/LNA biztonságosabb is, mert a többivel ellentétben nincsen negatív hatása az esetleges túlfogyasztásnak. A növényi forrásokban még ott vannak a hasznos növényi rostok és fitoszterolok; a lenmagban például a lignan, amelynek elvileg kiemelkedő egészségmegőrző hatása van.
A halban ott a telített állati zsír, a koleszterin és az állati fehérje (sic), és mivel a halak ragadozó állatként a tápláléklánc sokadik elemét alkotják, jelentősen felgyülemlenek bennük a vízben lévő szennyező anyagok; innen a nehézfémekkel kapcsolatos közismert probléma.
A Nutritiondata.com adatbázisa szerint a legtöbb Omega3-zsírsavat tartalmazó források a következők (100 grammban; zárójelben a nemkívánatos telített zsírtartalom, majd a perjel után a szintén nemkívánatos koleszterintartalom és annak a javasolt napi határérték szerinti százalékos aránya):
1) Lenmag, olaj – 53 304 mg (9,4 g / 0 mg, 0%)
2) Halolaj, lazac – 35 311 mg (19,9 g / 485 mg, 162%)
3) Fókaolaj, szakállas fóka – 28 556 mg (10,9 g / 52 mg, 17%)
4) Halolaj, menhaden hal – 28 128 mg (30,4 g / 512 mg, 174%)
5) Halolaj, szardínia – 24093 mg (29,9 g / 710 mg, 237%)
6) Lenmag, teljes – 22 813 mg (3,7 g / 0 mg, 0%)
7) Halolaj, tőkehalmáj – 19736 mg (22,6 g / 570 mg, 190%)
...
No melyik a nyerő? :)
Nem tudom, hogy a hal, a halolaj, a fókaolaj és a lenmagolaj mennyibe kerül, de a teljes lenmagot biotermékként nagyjából 1000 Ft/kg-os áron meg lehet vásárolni; például a Spar boltokban Natur*Spur márkanéven vagy a bioboltokban Biopont márkanéven. Kávédarálóban megőrölve bármilyen salátára vagy müzlire rászórható. Én nyers édességet is szoktam készíteni belőle zabpehelyliszttel elkeverve.
* Normálisan át tudja alakítani a szervezetünk, de azt olvastam, hogy egyeseknél nem működik megfelelően ez a funkció, így nekik ajánlott DHA-t és EPÁ-t is külön fogyasztani.